Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (1976)

II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulója - R. Várkonyi Ágnes: Rákóczi állama és Nógrád vármegye

zetésért szolgáló hadsereg felállítását. Tehát növelnie kell az állami jövedelmet. Mivel a hadsereg fizetésére „feles pénz kívántatik" — írja Rákóczi, adóval viszont nem akarja az ország lakosait terhelni, ezért „a sóval való szabados kereskedést egész Magyarországon megengedtetik." Viszont az állam rendelkezési jogát fenntartja és a só árát alaposan felemeli.''

7 Ugyanekkor az állami jövedelem további növelése érdekében kisajátítja a dézsmát. Vagyis alaposan megcsapolja a klérus, és közvetve a földesurak jövedelmét. Az Inductio Decimatorum szerint a dézsmaszedők a curialista és földesúri vetések kivételével „minden helységekben akar Nemes, akar paraszt rendben levő lakosokat vegyék lajstromban", hogy kinek mennyi dézsma alá való gabonája és egyéb jószága van. Dézsmakötelesek azok is. akik „pénzes ekével szoktak vettetni", s az utasítás egyéb részleteiből kiderül, hogy az országos jövedelem növelése az alapvető rendszerező elv.

38 Mindezzel azonban nem sikerült elkerülni, hogy a háború és az új magyar állam kiépítésének terhei ne a jobbágyokra, bérből élőkre nehezedjenek főleg. Feudális viszonyok között ez ninos is másképpen, és természetszerűleg nagyban növeli a különböző osztályok között a feszültségeket. Rákóczi esetenként fegyveres erővel szorítja engedelmességre a jobbágyságot. Ugyanakkor azonban nyelvi, vallási vagy vagyoni megkülönböztetés nélkül védi a jobbágyokat a földesurak és a katonaság hatalmaskodásával szemben. Jobbágyvédő politikájának lényegét már régen hangsúlyozza a történettudomány.

19 De csak az utóbbi években kezdi feltárni jobbágyintézkedéseinek egyetemes gyökereit, a jobbágyi osztályharc ösztönözte hátterét, és az új magyar államrendszerbe illeszkedő részleteit. Rákóczi mikor munkatársaival az országos érdekegyesítő politika jegyében igyekezett rendezni a fegyvertfogottak és az otthonlakós jobbágyok viszonyát, szembetalálta magát a nemességgel, a földesurak szívós ellenállásával. Pedig a vetési pátenst többször megújította. Végrehajtásáért a vármegyei tisztek felelnek, aki megszegi, haditörvényszék elé kerül/

0 A szabadságharc első másfél esztendejében egyre hevesebb antifeudális mozgalom terjesztője a jobbágykatonaság volt. Az új magyar állam hatalmi szervét a kuruc hadsereget kettős társadalmi töltés jellemzi. A hadsereg tömegerejét a fegyverrekelt jobbágyok, szegénylegények alkotják, de a katonák nemesi, főúri tisztikar vezetése alatt szolgálnak. A brezáni szerződésben Rákóczi megállapodott Esze Tamással, hogy egyénileg, vagy ha közösen fognak fegyvert, helységükkel együtt felszabadítja a zászlók alá álló jobbágyokat. Nyilvánvaló, hogy 1704 tavaszán azért rendelte el a fegyvertfogottak helységenkénti országos összeírását, hogy világosan lássa, kiket illet a szabadság, és mennyien kötelesek viselni az országos terheket/

1 Témánk összefüggésében most az 1704. évi tavaszi összeírás végső tanulsága figyelemreméltó, általában helységenként a lakosság egy része állt fegyverben Nógrád vármegyében tudtunkkal nem fordult elő, másutt is ritka volt az olyan eset, hogy az 52