Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (1976)

II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulója - R. Várkonyi Ágnes: Rákóczi állama és Nógrád vármegye

öccsét ostorozó sorait olvasva, mintha a nemességet bíráló Zrínyi Miklóst, vagy Rákóczit hallanánk. Osztályának jövőjét a magasabb műveltség elsajátítása útján és a tevékeny életben látta. Ö maga súlyos áldozatokat hozott azért, hogy tanulhasson. Ugyanannak a wittenbergi egyetemet megjárt Braxatorisnak a tanítványa volt, akinek a tudós Missovicz Mihály mellett Ráday is annyit köszönhetett.

29 A XVII. század utolsó évtizedeiben a Rádayak sem a katonai pályán, vagy a hagyományos gazdálkodásban, ősi politizálgatásban látták családjuk jövőjét, hanem a magasabb tudományos képzettségben keresték. Ráday Pál azonban rendkívüli műveltségével már országos távlatokban gondolkodott. Nemcsak elméleti képzettséggel rendelkezett. Selmecen, Körmöcön tanult, majd törvénytudományra Kajali Pálhoz küldték. Közelről láthatta, hogy mit érnek a régi rendi paragrafusok a nemesség számára: Kajali korszerűen igyekezett gazdálkodni, az adókkal sújtott jobbágyainak úrbéri terheit mérsékelni kényszerült, és sértett önérzettel küzdött a Forgáchok nyomasztó hatalma ellen. Az ifjú Ráday sűrűn hallotta Kajali mellett: „országunk nem boldog", „országunkban nincs békesség". Mikor támadt fel benne az államelméleti érdeklődés? Nem tudjuk pontosan megmondani. De a tokaji táborban megjelenő huszonhat éves köznemes már részletesen ismerte a korszerű államvezetés tapasztalatait összegező két legjelentősebb művet: a központi fejedelmi hatalom alapelveit öszszefoglaló Machiavelli munkáját, és a központosítás konföderációval megvalósítani ajánló, az államhatalomtól a nemesek, tisztviselők, katonák hatalmaskodásaival szemben jobbágy védő politikát követő Justus Lipsius könyvét.

30 Sőt mi több, tarsolyában lehettek a legjobb hazai hagyományok is. Irányításában, haderejében, jövedelemrendszerében korszerű államszervezés hazai viszonyokhoz, Közép-keleteurópai körülményekhez igazított alapelvei Zrínyi Miklós írásaiban tűnnek fel, az 1660-as évek elején köréje csoportosulok keresték a magyar állam belső reformjának lehetőségeit. Érdekes, hogy ebből a körből származó, minden bizonnyal közvetlenül a vasvári béke után keletkezett és Zrínyi elveit összefoglaló „Elmélkedés" Ráday Pál hagyatékában maradt reánk. A Török Áfium ellen való orvosság-ot, amint ismeretes, gróf Forgách Simon adta ki 1705-ben.

31 Feltételezhető, hogy 1697-ben Ráday Kanizsán, Forgách Simon kanizsai vicegenerális udvarában, majd gróf Batthyány Ádám és Auersperg vezetésével Bihács vára elfoglalására indított hadjáratában nemcsak a hadimesterséget tanulta. Vagy nógrádi hagyomány őrizte meg számára Zrínyi Miklós kísérletének emlékét? Hiszen Ispán Ferenc, Zrínyi mozgalmának egyik legaktívabb politikusa, aki titkos követségben is járt, és II. Rákóczi György erdélyi fejedelem udvarában Nógrád vármegyei köznemes volt. E kérdésekre azonban csak további kutatások adhatnak választ. Bizonyos azonban, hogy 1703 őszén a tokaji táborban Ráday Pál örömmel ismerhette fel II. Rákóczi Ferencben államelméleti tanulmányai Fejedelmét. Rákóczi ugyancsak a korabeli államelméleteket 48