Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (1976)

II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulója - R. Várkonyi Ágnes: Rákóczi állama és Nógrád vármegye

ismerve, főleg Machiavelli, Justus Lipsius elvei segítségével építette tovább a hazai hagyományokban gyökerező állampolitikai elképze­léseit. Meggyőződése volt, hogy új, korszerű magyar államot kell szerveznie. Rádayékban a szándékait megértő, sőt vele hasonló elve­ket valló köznemesekre talált. S hogy nem tévedett, azt első megbí­zásainak sikere igazolta. 1704 január végén Ráday Lengyelországba indult, majd Rákóczi követeként megjárja a svéd és porosz királyi udvarokat csak augusz­tusban tért vissza. Mivel pedig töredékes adataink azt mutatják, hogy a konföderációs államforma elvi kialakításában Rádaynak szerepe volt, feltehető, hogy az első konföderáció 1704 elején lőtt létre. 5. Milyen társadalmi tendenciákat testesített meg Rákóczi állama az első konföderáció létrejöttétől a szécsényi országgyűlésig, vagyis 1704 elejétől 1705 őszéig terjedő időszakban? A konföderáció célja és társadalmi tartalma a gazdag hazai és európai hagyományok szerint nagyon eltérő lehet. A rendi főméltó­ságok, főurak, nemesek ligákkal fogtak össze a központi hatalom ellep. 1663—1664-foen Zrínyi Miklós vezetésével viszont Magyaror. szag főméltóságai — a nádor, az országbíró és a horvát bán — és az erdélyi fejedelem konföderációval szándékozik megerősíteni közös elhatározásukat, hogy egyéni és partikuláris érdekeiket félretéve, az ország javára, a közös ügyre tekintve cselekednek. A Wesselényi mozgalom főúri és nemesi résztvevőit sokáig Bécsben is „Conföde­rátusok"-nak nevezték, s csak a császári ítélet sütötte rájuk az össze­esküvés (Verschwörung) bélyegét. A XVII. század folyamán Lengyel­országban különböző konföderációk alakultak. Előfordult, hogy ki­sebb nemesi csoportok a rendi ellenállást szolgálták, de főleg éppen ellenkezőleg, közös cselekvésre fogták össze a különben rendi anarchiába süllyedő nemességet. Rákóczi írásai szerint a szabadság­harc idején példaként a „méltóságos conföderált Belgium rendei"-re, ,,az hatalmas hollandiai respublikára" tekintett. Uralkodói eszménye pedig az baszolút hatalom teljében kormányzó XIV. Lajos volt. Rá­kóczi elképzelései csak látszólag ellentmondóak. Justus Lipsius ta­nítása szerint az államvezetésben a központi irányítást konföderáció útján lehet leginkább érvényesíteni, hiszen a konföderáció annyi, mint hogy a közösség tagjai alávetik magukat a közös elhatározás­nak. A francia abszolutizmust kiépítő Richelieu pedig Machiavellit igen nagyra becsülte, s a nagy firenzei államelméletíró az erős had­sereg, a hatalmasokkal szemben védelmezett, népre támaszkodó ura­lom kézikönyvét írta meg. 32 II. Rákóczi Ferenc megfogalmazásával élve tehát a conföderáció annyit ért, amennyi a tartalma, tehát a rendi államhatalommal szemben a feudális viszonyok között a köz­pontosítás eszköze és segítheti az államfőt, hogy saját elhatározásait érvényesítve kormányozzon. Tökéletesen megfelelő elvi keretet adott Rákóczi alapvető politikai szándékának: az ország minden erejét össze akarta fogni, országos érdekegység jegyében igyekezett az új magyar államot megszervezni. 49

Next

/
Thumbnails
Contents