Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (1976)

II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulója - R. Várkonyi Ágnes: Rákóczi állama és Nógrád vármegye

ügynek vezérlő uratul áldást és minden jót".

21 Történetírásunkban a legutóbbi időkig minden kétely nélkül az a vélemény élt, hogy a konföderáció a szécsényi országgyűlésen alakult meg. Holott a konföderáció, mint a fegyvert fogott Magyarország állami testülete a szécsényi országgyűlést megelőző időkben, 1704 folyamán többször feltűnik a forrásokban. Főleg követi utasításokban és a császáriak békeajánlatára adott válaszokban nevezik így a szabadságharc államát. Az érsekújvári kiáltványban miután a selmeci béketárgyalások megszakadásáról tájékoztat Rákóczi, közli, hogy a béketárgyalásokat az angol, svéd, porosz királyok és ,,az hatalmas Belgiumi lespublica" kezességével véli folytathatónak: ,,most is ily nagy és az egész haza javára célzó jót magunktul (kik az confoederalt nemes vármegyék ezen magyar ügy vezérének homagialiter recognoscaltak) folytatni, senkinek botránkozására nem lehetne." A következő év tavaszán 1705. április 25-én az egri táborból a vármegyéknek kiküldött körlevélben ugyancsak hasonlót olvashatunk: a béketrágyalásokat ,,édes nemzetünknek javát minden utakon s jobb módokon kimunkálódni igyekezvén . . . magunktól (kit az confédérale (nemes) vármegyék ezen magyar ügy kormányzásának homagialiter recognoscaltak) folytatni senkinek is botránkozására nem lehetne."

22 Az érsekújvári kiáltvány egyik fogalmazványa Ráday Pál sajátkezűén ,,a magyar ügy vezérének" kifejezés helyett ,,a magyar ügy kormányzójának" szöveget irta.

23 1705 nyarán pedig már Rákóczi címében is feltűnik a konföderáció kifejezés, ugyanekkor Bercsényit a konföderáció főgenerálisának nevezik. Rákóczi országgyűlési meghívólevelében 1705. július 1-én már ugyancsak mint meglévő testületre hivatkozik a „confoederalt magyar jelen lévő statusok"-ra. A Fejedelmi előterjesztés pedig (1705. szept. 12-én) konföderációnak nevezi a fegyvertfogott Magyarország állami közösségét.

24 Nincs okúink tehát kétségbevonni Forgách Simon tábornok Emlékiratának megállapítását a szécsényi országgyűlésről „Ezen országgyűlésen megszilárdították a magyarországi rendi confoederációt."

25 Bizonyos tehát, hogy a szabadságharc államformája a fegyvert fogottak szövetsége, azaz konföderációja nem a szécsényi országgyűlésen alakult meg, hanem jóval előbb. Töredékes forrásaink alapján is a szabadságharc 1705 szeptemberéig, a szécsényi országgyűlés megnyitásáig terjedő szakaszát az első konföderáció időszakának tekinthetjük. 4. Mikor jöhetett létre az első konföderáció és mit fejezett ki? Láttuk, hogy az első konföderációról legfélreérthetetlenebbül tájékoztató kiáltványt Ráday Pál fogalmazta meg. Vajon nem lehetett az államforma elvi kialakításában is tevékeny része? Hogy e kérdésre válaszolhassunk, ismét a Nógrád vármegyei tájakon kell végighordoznunk tekintetünket. Milyen politikai elgondolással érkeztek Ráday ék a fejedelem táborába? Ha erről képet alkothatunk, akkor talán kezünkben a tokaji találkozás kulcsa is. Az a vidék ahol az ifjú Ráday Pál, de tegyük hozzá mindjárt Kajali Pál is államszervezési elveinek alapjául szolgáló társadalmi45