Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (1976)

II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulója - R. Várkonyi Ágnes: Rákóczi állama és Nógrád vármegye

jobbágy lett, akinek egy-egy típusát a sókereskedő szekérről szegénylegénysorba süllyedt Esze Tamás, az alföldi, dunántúli csempészutakon marhával kereskedő cívisek és végváriak és például a rimaszombati sókereskedők testesítik meg.

17 Rákóczi harmincadutasítási alapelve, hogy a kereskedelemben minden társadalmi osztály érdekét országos érdeknek kell alárendelni. Nemeseknek és indigenáknak majorsági és felvásárolt boraik után egyaránt vámot kell fizetniök és Rádaynak szigorú eljárást kell indítania a harmincadfizetési kötelesség alól kibúvó főurak és nemesek ellen, s árujogukat le kell foglalni. Ugyanakkor vigyáznia kell, hogy ne terhelje túl, sőt segítse a kereskedőket. Ráday iratait közreadók szerint ezt az utasítást maga Ráday Pál fogalmazta. Annál indokoltabb leszögeznünk, hogy miként Kajali Pál, amikor vállalta, hogy az ősi szokásokkal szemben hajtja végre Máramaros vármegye tisztújítását, Ráday maga is elfogadta sőt talán kezdeményezőén ösztönözte is Rákóczinak a rendi érdekek ellenében az országos érdek nevében kibontakozó államszervező politikáját. Hamarosan azonban Ráday és Kajali útja némileg elvált. Kajali gazdasági feladatokat kapott. Nyilvánvalóan 1704 elején az ő javaslatára került az ugyancsak nógrádi származék Losonc tájékán birtokos Király Mátyás a tokaji sóinspectori hivatalba.

18 Rákóczi nagyon megbecsülhette továbbra is, mert 1704. január 22-én Nógrád, Hont és Kis Hont vármegyék fiscális birtokainak élére nevezte ki. Különösen az Instrukció záradéka jellemző Rákóczi központi államhatalmi rendszert szervező elveire: „Mindenekben tőlünk függjön és ha mi paracsolatink az nemes országh szolgálattában lesznek, magát, ugy alatta való tiszteket is ahhoz alkalmaztassa, egyéb iránt is valamit a nemes országh hasznára el tud követni, alatta valóival is elkövettesse."

19 Kajali ezzel is nehéz feladatot vállalt, az évszak sem igen kedvezett, hogy a fiscális javakból mielőbb pénzt fakasszon, a fejedelem pedig hamarosan szemére hányja, hogy még „semmi pénzbeli jövedelmet nem küldött" és szinte türelmetlenül parancsolja, hogy „serénykedjék".

20 3. Ráday Pált Rákóczi maga mellett tartotta és a bizalmas titkári teendőket, a nagyobb áttekintést kívánó belpolitikai és külpolitikai ügyeket bízta rá. Űgy látjuk azonban, hogy Rádaynak tevékeny része volt a szabadságharc kezdeti államformájának a konföderációnak kialakításában is. A szabadságharc egyik nevezetes pátense az érsekújvári kiáltvány. Rákóczi 1704. november 21-én a selmeci béketárgyalások után adta ki, nyomtatásban terjesztették. Fogalmazványa Ráday keze írásában maradt reánk. Bevezetése így szól: „Mi Fejedelem felsővadászi Rákóczi. Ferenc . . . Minden az Magyar Haza szabadságáért Isten által felfegyverkezett és akár mely annak boldogulását igazán óhajtó Felső Közép és Alsó Conf céderait Rendeknek, Híveinknek, az igaz 44