Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (1976)

II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulója - R. Várkonyi Ágnes: Rákóczi állama és Nógrád vármegye

gyobb mennyiségű só szállításáról gondoskodniuk.

12 Ha már most a só Nyugat-Magyarországra vezető útjait követjük, kiderül miért eshetett az államot szervező Rákóczi választása egy Nógrád vármegyei nemesre. A fejedelem ezekben a napokban kiadott sórendeleteiből kiderül, hogy a zólyomi sólerakatot kell mielőbb feltölteni. A só szállítását pedig Tokajtól Zólyomig vármegyei fuvarral bonyolították le Zemplénen, Borsodon át, majd Kis-Hont vármegyéből Vámosfalvánál kellett átrakodni a Nógrád vármegyei szekerekre.

13 A zólyomi sószállítást Rákóczi azért sürgette, „mert a hadak tartására fehér pénz kívántatik". Miért remélt azonban a fejedelem nagyobb jövedelmet, ha Északnyugat-Magyarországon bocsa jt áruba nagyobb mennyiségű sót? A Habsburg állam gazdaságpolitikája következtében az északnyugat-magyarországi területekről éppen a külföldi só szorította ki a magyarországi és erdélyi bányák termékét. Most ezt a területet Rákóczi különös gonddal akarja gazdaságilag megszervezni és tilalmat rendelt el a lengyel só behozatalára. Ráday azt írta november 3-án haza, hogy addig kell Tokajban maradnia, míg Kajali vissza nem érkezik Máramarosból. Érdekes, és lehet, hogy Kajali visszaérkezésének mindmáig nem ismert időpontjával van összefüggésben, hogy Ráday csak december 8—9-én kap megbízatást a fejedelemtől. Ez a megbízatás azonban nem kisebb, mint a teljes északnyugat-magyarországi kereskedelmi forgalom ellenőrzése. A besztercebányai főharmincad hivatal élére állítja őt a fejedelem. Ez azt jelenti, hogy a zólyomi, selmeci, korponai, szécsényi, gyarmati fiókharmincadok, vagyis hatalmas, és a kereskedelmi forgalom szempontjából kulcsfontosságú terület került Ráday ellenőrzése alá.

14 A fiatal nógrádi köznemesre hárult feladatok viszont ismét nagyobb államszervezési koncepció kereteibe illeszkednek. A Habsburg állam a XVII. század második felében következetesen kisajátította a kereskedelmet, monopóliumok, elővásárlási jogok útján külföldi vállalkozók, az udvari arisztokrácia és a hadsereg főtisztjeinek kiváltságává tette. Az 1650-es évek óta, amikor Portia azt javasolta Lipót császárnak, hogy titokban ölesse meg Zrínyi Miklós egyik kereskedelmi megbízottját, Zrínyi Pétert hivassa Bécsbe és ott tartóztassa le, a Zrínyiek raktárait égettesse fel és a velencei gályák ellen hadihajókat vonultasson fel, rendkívül változatosan, megállás nélkül és a század vége felé közeledve egyre hevesebben folyt a földalatti kereskedelmi háború, császáriak, udvari hivatalnokok, nemesek, jobbágyok, mezővárosiak, főurak, végvári katonák között. Néhány főúr egyéni akciókkal ugyan áttörte a Habsburg gazdaságpolitika gyűrűjét. Monopólium részese lett vagy névleges engedélylyel kereskedett, mint például Károlyi Sándor, akinek sóiszállító tutajain egyik kormányos Buga György, a közismert kuruc ének „Buga Jakab éneke" címadójának máig ismeretlen névrokona.

15 A már élénk áruforgalmat bonyolító nemesi érdekeket képviselő rendek pedig úgy véltek kitörni a Habsburg dinasztia gazdaságpolitikájának országos érdeket sértő gyűrűjéből, hogy a nemesek számára követeltek szabad kereskedelmet.

16 A Habsburgok kereskedelempolitikájának kárvallottja az a sok-sok ezer névtelen ember, kereskedelemből élő végvári vitéz, mezővárosi civis és vállalkozó szellemű 43