Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (1976)

II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulója - Wellmann Imre: Rákóczi államának kérdéséhez

véget nem érő szóvitákba bonyolódtak, s szívesen időztek el aprólékos formai kérdések mellett. .'így tulajdonképp haszon származott abból, hogy a legfontosabb területek: külügy, hadügy és pénzügy szervezését és intézését, amint korábban Bécsre, ezúttal a fejedelemre hagyták, lehetőséget adva ezáltal központosított nemzeti állam bizonyos Összetevőinek létrehívására. Szinte előzmények nélkül s a nemesség kellő támogatása hiányában fogott Rákóczi az új, hatalmas feladathoz, nagyrészt csupán a maga rendkívüli szervező erejére s néhány bizalmas emberére támaszkodva; közülük azokra a köznemesekre építhetett leginkább, akik az udvari, majd a gazdasági tanácsban álltak mellette. A külpolitikában teljesen új utakon kellett járnia; s ha törekvései nem mindenben jártak sikerrel, főképp annak tulajdonítható, hogy a tárgyaló partnerek számára a szabadságharc ügye mégis csak másodrendű volt saját érdekeik mellett, s a címekre-rangokra sokat adó kor koronás uralkodói a vezérlő fejedelmet nem tartották egyenrangú szövetségesnek. Katonai vonatkozásban a szabadságharc ideje rövid volt ahhoz, hogy Rákóczinak valóban sikerüljön a hagyományos portyázó-zsákmányoló harcmodorhoz szokott kuruc hadakat olyan reguláris sereggé szervezni, mely szabályos ütközetekben ellen tudjon állni a világ legelső sorkatonaságának; főúri tábornokai is alkalmatlannak bizonyultak erre, gyakran túl is tették magukat az egységes hadvezetés követelményeit érvényesíteni kívánó fejedelmi utasításokon. Rákóczi még így is rendkívül sokat tett a kuruc háború megszervezéséért. Helyi erőforrásoknak az ott megforduló csapatok részéről való önkényes igénybevétele helyett a hadsereg ellátását, megszabott fejadagok alapján, központilag intézett élelem-beszolgáltatásra s eleségházakban való tartalékolásra építette. Míg ebben a vonatkozásban legföljebb a német katonaságnak — kétségtelenül rossz — példája állhatott előtte, már az egyenruhával és fegyverrel való fölszerelés dolgában teljesen új utakon kellett járnia; külön kiemelést érdemel az ónbdi országgyűlésen elfogadott, minden vonatkozást tüzetesen felölelő katonai szabályzat. A szabadságharc anyagi megalapozása, részletekig menő szervező munkával, ugyancsak számos kitűnő intézkedést hozott létre; kimagasló jelentőséget kell tulajdonítani a tartalmatlanná vált portális adózás helyett vagyon és jövedelem gondos számbavételére épülő rovásadó-rendszernek, mely a szükségszerűen súlyos anyagi terhek hordozásába a nemességet is bevonta. S még tovább lehetne sorolni Rákóczi államszervező munkájának gyümölcseit az igazságszolgáltatás új megalapozásától a katolikus—protestáns ellentétek lehető elsimításáig. Több tényezőnek tulajdonítható, ha Rákóczi országépítő erőfeszítései végül mégis csak részben töltötték be a hozzájuk fűzött reniée nyéket. Megfelelő előzmények hiányában az újjáteremtés igényével járó szervező munka csak nagyobb távlatban hozhatta volna meg a kívánt tartós eredményeket. Hosszabb és nyugodt idő kellett volna ahhoz, hogy a fejedelem rendteremtő szándéka, a közös ügyért mindenkitől komoly áldozatot kívánó, nagy horderejű reformjai a nemesi széthúzással és önzéssel szemben kellőképp érvényre jussanak. Még csak kiépülőben levő s nem is mindenben hajlékony központi apparátussal a széttagolt országban egységes államot kialakítani csak 17