Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (1976)

II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulója - Wellmann Imre: Rákóczi államának kérdéséhez

véget nem érő szóvitákba bonyolódtak, s szívesen időztek el apró­lékos formai kérdések mellett. .'így tulajdonképp haszon származott abból, hogy a legfontosabb területek: külügy, hadügy és pénzügy szervezését és intézését, amint korábban Bécsre, ezúttal a fejedelem­re hagyták, lehetőséget adva ezáltal központosított nemzeti állam bi­zonyos Összetevőinek létrehívására. Szinte előzmények nélkül s a nemesség kellő támogatása hiányá­ban fogott Rákóczi az új, hatalmas feladathoz, nagyrészt csupán a maga rendkívüli szervező erejére s néhány bizalmas emberére támaszkodva; közülük azokra a köznemesekre építhetett leginkább, akik az udvari, majd a gazdasági tanácsban álltak mellette. A kül­politikában teljesen új utakon kellett járnia; s ha törekvései nem mindenben jártak sikerrel, főképp annak tulajdonítható, hogy a tár­gyaló partnerek számára a szabadságharc ügye mégis csak másod­rendű volt saját érdekeik mellett, s a címekre-rangokra sokat adó kor koronás uralkodói a vezérlő fejedelmet nem tartották egyenran­gú szövetségesnek. Katonai vonatkozásban a szabadságharc ideje rövid volt ahhoz, hogy Rákóczinak valóban sikerüljön a hagyomá­nyos portyázó-zsákmányoló harcmodorhoz szokott kuruc hadakat olyan reguláris sereggé szervezni, mely szabályos ütközetekben ellen tudjon állni a világ legelső sorkatonaságának; főúri tábornokai is alkalmatlannak bizonyultak erre, gyakran túl is tették magukat az egységes hadvezetés követelményeit érvényesíteni kívánó fejedelmi utasításokon. Rákóczi még így is rendkívül sokat tett a kuruc há­ború megszervezéséért. Helyi erőforrásoknak az ott megforduló csa­patok részéről való önkényes igénybevétele helyett a hadsereg ellá­tását, megszabott fejadagok alapján, központilag intézett élelem-be­szolgáltatásra s eleségházakban való tartalékolásra építette. Míg eb­ben a vonatkozásban legföljebb a német katonaságnak — kétségte­lenül rossz — példája állhatott előtte, már az egyenruhával és fegy­verrel való fölszerelés dolgában teljesen új utakon kellett járnia; kü­lön kiemelést érdemel az ónbdi országgyűlésen elfogadott, minden vonatkozást tüzetesen felölelő katonai szabályzat. A szabadságharc anyagi megalapozása, részletekig menő szervező munkával, ugyan­csak számos kitűnő intézkedést hozott létre; kimagasló jelentőséget kell tulajdonítani a tartalmatlanná vált portális adózás helyett va­gyon és jövedelem gondos számbavételére épülő rovásadó-rendszer­nek, mely a szükségszerűen súlyos anyagi terhek hordozásába a ne­mességet is bevonta. S még tovább lehetne sorolni Rákóczi állam­szervező munkájának gyümölcseit az igazságszolgáltatás új megala­pozásától a katolikus—protestáns ellentétek lehető elsimításáig. Több tényezőnek tulajdonítható, ha Rákóczi országépítő erőfeszí­tései végül mégis csak részben töltötték be a hozzájuk fűzött reniée nyéket. Megfelelő előzmények hiányában az újjáteremtés igényével járó szervező munka csak nagyobb távlatban hozhatta volna meg a kívánt tartós eredményeket. Hosszabb és nyugodt idő kellett volna ahhoz, hogy a fejedelem rendteremtő szándéka, a közös ügyért min­denkitől komoly áldozatot kívánó, nagy horderejű reformjai a ne­mesi széthúzással és önzéssel szemben kellőképp érvényre jussanak. Még csak kiépülőben levő s nem is mindenben hajlékony központi apparátussal a széttagolt országban egységes államot kialakítani csak 17

Next

/
Thumbnails
Contents