Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (1976)

II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulója - Wellmann Imre: Rákóczi államának kérdéséhez

fogott nép vezérével. Rákóczi megbízottai nem jelenhettek meg a nyilvános fogadásokon, velük csak titokban érintkeztek, s az uralkodóknak ez a szolidaritása a „rebellis" néppel és vezérével szemben, olyan falnak bizonyult, amelyen csak a császári seregeket elsöprő döntő kuruc katonai győzelem törhetett volna rést. Pusztán saját erejére hagyatkozva azonban a kuruc sereg nem tudta a Habsburgok haderejét legyűrni, s így a magyar szabadságharc végül sem lett európai üggyé. A nagyhatalmak a magyar felkelést a Habsburg birodalom belügyének tekintették csupán, s Rákóczi még azt sem tudta elérni, hogy Magyarország szóba kerüljön az 1714-es nemzetközi kongresszuson, amelyen a Spanyolország trónjáért folytatott nagy európai háborút a békekötések sorozatával lezárták. Wellmann Imre hozzászólja Rákóczi államának kérdéséhez Rákóczi független államának kiépítése 1705 májusában, I. Lipót halálával vált sürgető feladattá. Rákóczi és hívei kezdettől fogva érvénytelennek tekintették a Habsburgok fiági örökösödéséről és az Aranybulla 31. cikkelyének eltörléséről szóló 1687. évi 1—4. törvénycikket. Joggal hivatkoztak arra, hogy a bécsi udvar az elsőbe utólag csempészte bele azt a részt, mely szerint az uralkodó csak annak megfelelően ígéri az ország törvényeinek és szokásainak megtartását, amint azok értelmezéséről és használatáról a rendekkel országgyűlésen megegyezik, a többi három articulus megszavazását pedig részben megfélemlítés, részben lekenyerezés segítségével vitte keresztül. Változatlanul érvényesnek tartották tehát az Aranybulla ellenállási záradékát; a hagyományos rendi felfogás szerint ez alkotta a felkelés jogi alapját. Annál pedig mi sem volt természetesebb, hogy az ország szabadságának védelmében indított küzdelem vezetője az ország leghatalmasabb főura, egyben Erdély fejedelmeinek sarja legyen, mint ahogy a felkelés az első időben nagyrészt valóban Rákóczi birtokainak népi és anyagi erőforrásaira támaszkodott. A Habsburgok fiági örökösödésének elvetése annyit jelentett, hogy az utolsó jogszerűen megkoronázott király: Lipót halálával interregnum állt be, s megnyílt annak lehetősége, hogy az ország új uralkodót válasszon magának. A kuruc fegyverek sikerei pedig arra adtak módot, hogy a nagyrészt felszabadult ország szabadon éljen ezzel a lehetőséggel: az idegen uralmat lerázva, nemzeti alapon szervezze újjá államát. Vajon Rákóczi oldalán milyen formában gondolták megvalósítani a kuruc államot? A további fejlemények megmutatták, hogy a nép megmozdulásából kibontakozott szabadságküzdelemben felülkerekedő nemesség nem csupán a fejedelmi abszolutizmust utasítja el, ha14