Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (1976)

II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulója - Wellmann Imre: Rákóczi államának kérdéséhez

fogott nép vezérével. Rákóczi megbízottai nem jelenhettek meg a nyilvános fogadásokon, velük csak titokban érintkeztek, s az ural­kodóknak ez a szolidaritása a „rebellis" néppel és vezérével szem­ben, olyan falnak bizonyult, amelyen csak a császári seregeket el­söprő döntő kuruc katonai győzelem törhetett volna rést. Pusztán saját erejére hagyatkozva azonban a kuruc sereg nem tudta a Habs­burgok haderejét legyűrni, s így a magyar szabadságharc végül sem lett európai üggyé. A nagyhatalmak a magyar felkelést a Habsburg birodalom belügyének tekintették csupán, s Rákóczi még azt sem tudta elérni, hogy Magyarország szóba kerüljön az 1714-es nemzet­közi kongresszuson, amelyen a Spanyolország trónjáért folytatott nagy európai háborút a békekötések sorozatával lezárták. Wellmann Imre hozzászólja Rákóczi államának kérdéséhez Rákóczi független államának kiépítése 1705 májusában, I. Lipót halálával vált sürgető feladattá. Rákóczi és hívei kezdettől fogva érvénytelennek tekintették a Habsburgok fiági örökösödéséről és az Aranybulla 31. cikkelyének eltörléséről szóló 1687. évi 1—4. törvénycikket. Joggal hivatkoztak arra, hogy a bécsi udvar az elsőbe utólag csempészte bele azt a részt, mely szerint az uralkodó csak annak megfelelően ígéri az or­szág törvényeinek és szokásainak megtartását, amint azok értelme­zéséről és használatáról a rendekkel országgyűlésen megegyezik, a többi három articulus megszavazását pedig részben megfélemlítés, részben lekenyerezés segítségével vitte keresztül. Változatlanul ér­vényesnek tartották tehát az Aranybulla ellenállási záradékát; a hagyományos rendi felfogás szerint ez alkotta a felkelés jogi alap­ját. Annál pedig mi sem volt természetesebb, hogy az ország szabad­ságának védelmében indított küzdelem vezetője az ország leghatal­masabb főura, egyben Erdély fejedelmeinek sarja legyen, mint ahogy a felkelés az első időben nagyrészt valóban Rákóczi birtokai­nak népi és anyagi erőforrásaira támaszkodott. A Habsburgok fiági örökösödésének elvetése annyit jelentett, hogy az utolsó jogszerűen megkoronázott király: Lipót halálával interreg­num állt be, s megnyílt annak lehetősége, hogy az ország új ural­kodót válasszon magának. A kuruc fegyverek sikerei pedig arra ad­tak módot, hogy a nagyrészt felszabadult ország szabadon éljen ez­zel a lehetőséggel: az idegen uralmat lerázva, nemzeti alapon szer­vezze újjá államát. Vajon Rákóczi oldalán milyen formában gondolták megvalósítani a kuruc államot? A további fejlemények megmutatták, hogy a nép megmozdulásából kibontakozott szabadságküzdelemben felülkereke­dő nemesség nem csupán a fejedelmi abszolutizmust utasítja el, ha­14

Next

/
Thumbnails
Contents