Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (1976)

Tudományos dolgozatok, tanulmányok - Gáspár János: Nógrád megye felszabadulása

lövegeihez ért, a Patak irányából érkező lövész egységek tűzzápora fogadta őket, és a németek fegyvereiket és harci technikájukat elhagyva megfutamodtak. A zsákmány itt is nagy volt, köztük pl. 8 teljesen használható, harckész állapotban levő harckocsi, amiből négyet a szovjet harckocsizók azonnal kezelésbe is vettek, és saját ágyúikkal lőtték a menekülő ellenséget. Drégelypalánk elfoglalásával a 9. gárda gépesített hadtest — pozícióját lényegesen megjavítva — kijutott az Ipolyhoz, a magyar— csehszlovák határra. (85) Lényegesen hevesebb — és döntő jelentőségű — harcok folytak azonban december 8-án és 9-én a 9. gárda gépesített hadtest két szárnyán. A balszárnyon az 5. gárda harckocsihadtest 20. dandára Penc körzetéből Rád irányában támadott, a 21. dandár 2. gárda harckocsizászlóalja Szendehely—Katalinpuszta vonalában a Duna felé szorítva az ellenséget átvágta a Váctól északnyugat felé haladó műutat és a 21. és 22. dandárok főerői már 7-én este megkezdték előkészületeiket a Vác elleni támadásra. (86) A német „Dél" hadseregcsoport parancsnokságát aggasztotta a Csővár—Penc—Vác körzetében kialakult helyzet, mivel a 357. gyaloghadosztályt és a 18. SS páncélgránátos hadosztályt a bekerítés veszélye fenyegette Vác elvesztésével. A védelem megerősítése érdekében ezért még 7-én Vác térségébe dobták át a „Feldherrnhalle" hadosztályt, hogy az a 13. páncéloshadosztály részeivel — egy keleti irányú csapással — megállítsa a szovjet előretörést. A csapás azonban hamar elakadt a Galga völgyében, és a németek megkezdték a visszavonulást a pesti hídfőbe. Vácnál — némi megerősítéssel — a 2. magyar páncélos hadosztály maradt védelemben, a 357. gyaloghadosztályt a Szentendrei-sziget védelmére vonták vissza, a 18. SS páncélgránátos hadosztály maradványa pedig a Börzsönybe vonult vissza. (87) A szovjet csapatok előnyomulását már nem lehetett feltartóztatni. A gyorscsapatok sikereit tovább fejlesztve Sumilov vezérezredes 7. gárdahadsereg összfegyvernemi magasabbegységei négy nap alatt mintegy 55 km-t törtek előre, és Kismarosnál elérték a Dunát, a hadsereg 30. lövészhadteste az 5. gárda harkocsihadtesttel együttműködve kiverte az ellenséget Vácról, majd Vác délkeleti körzetéből déli irányban támadva északról és északkeletről áttörték Budapest külső védőövének első és második állását. (88) Rendkívül eredményes harcokat vívott december 8—9-én Plijev altábornagy lovas gépesített csoportja is. A 6. gárda harckocsihadsereg 9. hadteste csapásainak hatására az ellenség megmaradt csapatait Balassagyarmat védelmére vonta vissza, és így a lovashadosztályok kozák felderítői általában szabad utat jelezhettek. Zsdanov altábornagy 4. gárda gépesített hadtestének dandárai és Szokolov altábornagy 6. gárda lovashadtestének hadosztályai így 8-án — szinte ellenállás nélkül, sok községben megszálló erőt sem hagyva — vonultak keresztül Szanda, Terény, Cserháthaláp, Cserhátsurány, Magyarnándor, Debercsény, Mohóra és Csesztve községeken. A néme130