Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (1976)

Tudományos dolgozatok, tanulmányok - Gáspár János: Nógrád megye felszabadulása

tek csak Balassagyarmat előterében Szügynél kísérelték meg — siketelenül — az ellenállást, Zsukov ezredes 36. gárda harckocsidandárának páncélosai ugyanis 8-án 21 órakor menetből elfoglalták Szügy községet. A dandár azonnal tovább támadott és 22 órakor már Balassagyarmat déli részének előterében harcolt és kétszer is megkísérelte a város menetből való elfoglalását, ez azonban akkor éjszaka még nem sikerült. (89) A németek visszavonuló egységeikkel, a 24. páncélos hadosztály ezidőre beérkezett részeivel (20 harckocsival, közöttük „Királytigris"-ekkel), magyar légvédelmi ütegekkel és pótalakulatokkal jelentősen megerősítették a város védelmét. A felderítők jelentései alapján az ellenség a várost délről aknamezőkkel zárta le. A döntés másnapra maradt. Csanpalov ezredes 312. éjjeli bombázó-repülő hadosztályának gépei támadásaikkal egész éjjel zavarták az ellenséget. Plijev tábornok ezalatt előrevonta Nyikitin ezredes 14. és Andrianov alezredes 15. gárda gépesített dandárát, Pavlov vezérőrnagy 8. és Belouszov vezérőrnagy 13. gárda lovas hadosztályát, valamint a lovas-gépesített csoport tüzérségét is. (90) A támadást az előrevont egységek 9-én hajnali 5 órakor — a tüzérség rövid, de hatásos tűzcsapása után — indították meg. Az ellenség a védelem teljes szélességében heves ellenállást tanúsított. A város felszabadítását azonban megakadályozni nem tudták, és Balassagyarmat este 6 órakor már szilárdan a szovjet csapatok kezén volt. A németek jelentős veszteségeket szenvedve (megsemmisült 11 harckocsijuk, 2 rohamlövegük, 11 aknavetőjük és 3 lőszerraktáruk) az Ipolyon túlra vonultak vissza, és miután felrobbantották maguk mögött az Ipoly hídját, a folyó jobbpartján levő magaslatokon ásták be magukat. (91) A Plijev csoport, amikor а Szanda-hegy lábánál északra fordult és a műúton haladva Balassagyarmat felé tört előre, gyors előrenyomulása közben az úttól jobbra eső vidéket nem érintette, illetve az ottani községeken csupán oldalbiztosító és felderítő járőrei vonultak keresztül. Ezek tényleges felszabadítása a csoport mögött az áttörésbe benyomuló 53. hadsereg lövész csapataira várt. Lőrinci december 6-i elvesztése után a németek fokozatosan feladták a Szűcsi— Lőrinci közötti állásaikat, és harcolva hátrábbi vonalakba vonultak vissza. Az 53. hadsereg Tyerentyev vezérőrnagy vezette 49. lövészhadtestének hadosztályai az ellenség nyomában haladva — és a 76. német gyalogos hadosztály tüzérséggel és harckocsikkal támogatott ellenlökéseit kivédve — még 8-án felszabadították Zagyvaszántó, Palotás, Szarvasgede, Kisbágyon, Apc és Jobbágyi községeket, majd 9-én a Szurdokpüspöki—Csecse—Buják előterében megkapaszkodó ellenséget támadták. Kruze vezérőrnagy 24. gárda lövészhadtestének csapatai ugyanekkor (9-én), kihasználva a Plijev-csoport sikereit, északnyugati irányban haladva felszabadították Szandát, Terényt és Cserháthaláp községeket, és elérték a Herencsény—Cserhátsurány terepszakaszt. (92) 131