Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (1976)

Tudományos dolgozatok, tanulmányok - Gáspár János: Nógrád megye felszabadulása

való manőverezés meghiúsítása, Budapest északról való bekerítése. A hadműveleti térképeken kirajzolódó vörös nyilak hegyei mind határozottabban Balassagyarmat, Ipolyság, Vác irányába mutattak. A 357. és 2. gyalogos hadosztályok részekre szabdalt alegységei és a 18. SS páncélos hadosztály erői — visszavonulásukat harckocsikkal és tüzérséggel megerősített utóvédekkel biztosítva — északnyugat felé húzódtak vissza. (76) A Fretter-Pico csoport képtelen volt az előretörést megállítani és a védelmet helyreállítani. „A helyzet mind nehezebbé válik" jegyzi meg az „Elárult csaták" című könyvében Hans Friessner vezérezredes. A német „Dél" hadseregcsoport sietve előrevonta tartalékait, és kérte a főparancsnokságot, hogy az Ipoly völgyének biztosítására „legalább átmenetileg" vezényeljenek erőket Szlovákiából Zvolenen (Zólyomon) keresztül. A veszélyeztetett erők támogatására az ipolysági szűkületbe irányították a 2. magyar páncélos hadosztályt, a „Feldherrnhalle" hadosztályt pedig Vác térségébe dobták át. Egerbaktáról Balassagyarmatra indították a 24. páncélos hadosztályt és Ipolybalog-Ipolyhídvég térségébe csoportosították át a Friessner vezérezredes által csak „fegyencek, kommunisták és kalandorok eszeveszett bandája"-ként emlegetett Dirlewanger különleges SS dandár egységeit is. (77) Mindez azonban már nem segített a németek helyzetén. A szovjet páncélosok Galgagután ál már 6-án este elérték a Galga paták keleti partját. Az ellenség az utak mentén létesített támpontokon keményen védekezett: az utakra aknazárakat telepített, a hidakat felrobbantotta és minden lehetséges módon lassítani igyekezett a szovjet gyorsan mozgó magasabbegységek előnyomulását, de nem sikerült elhárítania Kravcsenko 6. gárda harckocsi hadserege hadtesteinek összehangolt csapásait. (78) A 46. gárda harckocsi danár parancsnoka, Mikho gárda alezredes Bércei elfoglalása után a főerők élére rendelte a tartalékból az 1. és 3. harckocsizászlóaljat, és e friss erők határozott csapásokkal még az éjszakia folyamán menetből elfoglalták Galgagutát, Nógrádsápot és Nézsát. (79) Ugyanakkor a 22. harckocsidandár Csővárról kiindulva csatlakozott a 9. gárda gépesített hadtest Nézsa irányából támadó 18. és 31. gárda gépesített dandáraihoz és azokkal szorosan együttműködve gyors előretöréssel menetből elfoglalták Keszeget, Ösagárdot, Nőtincset, majd hajnali 4 órakor Tolmácsot. Ezt követően Ovcsarov 18. gárda gépesített dandára egy előrevetett osztaggal elfoglalta Diósjenőt és Nógrádot, átvágva ezzel a Budapest—balassagyarmati vasútvonalat. A parancsnok harcbiztosító járőrt küldött ki Jásztelekre. A 22. gárda gépesített dandár mögött támadó 21. dandár élalegysége — a 2. gárda harckocsizászlóalj — Nőtincsből kiindulva az elágazásnál 3 páncélelhárító löveg és egy századnyi gyalogság ellenállásába ütközött. A zászlóalj az ellenséges csapdát rövid harc után felszámolta és menetből elfoglalta Szendehelyt és Katalin pusztát. A hadtest 6. gárda gépesített lövészdandár 7-én 10 óra 30 perckor Csővár délnyugati részénél összpontosította erőit, majd a dandár — a lőszerutánpótlás beérkezése után — 16 órakor bevonult 126