Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (1976)

Tudományos dolgozatok, tanulmányok - Gáspár János: Nógrád megye felszabadulása

Az ellenséget teljesen váratlanul érte a támadás, és legtöbbjük hiányos öltözetben, egy szál fehérneműben iparkodott menteni életét. A szovjet csapatok kezére kerültek az ellenség felszereléssel megrakott gépkocsijai, lánctalpas vontatói, és a templomnál a fák alatt álló két használható rohamlövege is. A vártnál kisebb ellenállás láttán azonban a harckocsizók hibát követtek el, nem rongálták meg az ellenség által elhagyott rohamlövegeket, és így azok német kezelői — az éj leple alatt visszaszivárogva — tűzzel fogadták a dandár előre mozgó harckocsijait. Az ellenségnek ezt a maroknyi ellenálló csoportját hamar felszámolták, a hiba azonban egy szovjet harckocsi elvesztésébe és néhány sebesülésbe került. (63) A rajtaütés tehát sikerrel járt és Erdőtarcsa 1944. december 5-én éjfélre felszabadult. A község felszabadítása során elesett szovjet harcosokat később a templom kertjében temették el. Emléküket kis kőoszlop őrzi, és a községi tanácsház falán elhelyezett márványtábla ezzel a felirattal: „Ezt a községet szabadították fel Nógrád megyében elsőként, 1944. december 5—6-án a Vörös Hadsereg hős harcosai." (64) * A 9. gárda gépesített hadtestének támadásával lényegében azonos időben megindultak M. I. Szavoljov vezérőrnagy 5. gárda harckocsi hadtest-tartalékot a 20. gárda harckocsidandár képezte, és a hadtest seggel megerősített 21. gárda harckocsidandár képezte (pk: I. L. Tretyak alezredes). Mögöttük kellett harcba lépnie a 22. gárda harckocsidandárnak G. T. Pavlovszkij alezredes, és a 6. gárda gépesített lövészdandárnak D. M. Oszadcsij ezredes parancsnoksága alatt. A hadtest tartalékot a 20. gárda harckocsidandár képezte, és a hadtest balszárnyát az ellenség esetleges váratlan támadásai ellen a 80. gárda motorkerékpáros zászlóaljnak kellett biztosítania. (65) A 21. gárda harckocsidandár egységei december 5-én 17 óra 30 perckor gördültek át a 30. lövészhadtest gyalogságának harcrendjén, és megkezdték támadásukat Verség irányában. Az ellenség a községet erős páncélelhárító csomóponttá építette ki, ezért Tretyak alezredes dandárparancsnok úgy döntött, hogy Verseget kis erőkkel blokkírozza, a főerőivel pedig megkerüli a községet. A kitűzött feladatnak megfelelően a 21. harckocsidandár alegységei Versegtől keletre átkeltek a Vanyarc patakon, és a községet megkerülve attól északnyugatra rátértek a köves útra és Kalló felé törtek előre. Verség ellen a támadást 19 órakor az időközben beérkező 22. gárda harckocsidandár és a 6. gárda gépkocsizó lövészdandár alegységei indították meg. Az ellenség szívós ellenállását a támadóknak csak mintegy nyolc órai harcban sikerült megtörni, és a községet december 6-án hajnali 3 órakor felszabadították. A németek megmaradt erői északi irányban vonultak vissza. (66) Rendkívül heves harcok folytak december 5-én a Szűcsi—Lőrinci közötti 4 km-es szakaszon is, ahol — a csapásmérő csoportosítás 121