Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (1975)

Zólyomi József: Az állattartással kapcsolatos építmények Észak-Cserhát falvaiban

Ló Szarvasmarha Sertlés Juh Kecske Év Cserhátsurány Nagylóc Nógrádsipek örhalom 76 126 42 140 20 44 62 70 15 22 16 26 23 11 125 18 1846 Cserhátsurány Nagylóc Nógrádsipek Örhalom 101 40 24 174 93 236 46 193 308 135 177 107 159 114 903 1 2 1895 Cserhátsurány Nagylóc Nógrádsipek Örhalom 168 100 58 169 343 431 328 359 650 164 286 294 2437 2571 992 500 — 1911 Cserhátsurány Nagylóc Nógrádsipek örhalom 164 164 76 181 371 358 243 279 1564 725 298 790 Î928 1846 535 220 8 1935 Az uradalmi álattartás a vizsgált időszakban eléggé jelentős volt. Az ezzel kapcsolatos építmények kutatását is feladatunknak tekintjük. A XVIII. században és a XIX. század első felében a nagyobb uradalmak elsősorban sertés- és juhtartással foglalkoztak. Nagykiterjedésű legelőiket, makkos erdeiket így próbálták hasznosítani. A XIX. század közepétől a ló- és szarvasmarha-tartás került inkább előtérbe, mert az uradalmaknak — a robot eltörlésével — önállóbb gazdálkodásra kellett áttérniük. Ekkor a sertés- és juhállomány számát csökkentették, ugyanis jóval jövedelmezőbbnek ígérkezett a szarvasmarha-tartás, majd a 60—70-es évektől annak tenyésztése. Az igényesebb tartást igénylő birkák, szarvasmarhák, lovak és sertések elterjedése, az ezek elhelyezésére szolgáló korábbi épületek teljes átépítését tette szükségessé. Ettől kezdve épültek vidékünk uradalmaiban a zártabb kivitelű hodályok és istállók. A paraszti állattartás építményei Karám Az állatok egybetartására készült építmények közül a legegyszerűbb szerkezetű és kivitelű a karám volt. Két formája ismeretes 75