Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (1975)

Valter Ilona: Pásztó, a középkori mezőváros

4. kép A pásztói apátság romjaiból kialakított romkert (Foto: Mihalik) A XV. századi építkezések megmaradt, problematikus emléke a helység észak-keleti részén, kis magaslaton, a mai temetőben, álló gótikus Szent Lélek kápolna. A budai káptalan 1444. évi jelentésében „torony nélküli kőtemplomként" szerepel. A török időkben megrongálódott, és 1765 körül építették újjá. Helyreállítására 1968» ban került sor, s gótikus és a barokk részek helyes arányát adta vissza a helyreállítás. A középkori város szélén állott, rendeltetését nehéz meghatározni. Biztos adat nem szól arról, hogy temetőkápolna lett volna, istentiszteleti célokra szolgáló kápolnaként viszont elég távol esett a középkori város közponjától. Elgondolkoztató Mezei Lászlónak azon feltevése, hogy esetleg a középkori város ispotályos templomát keressük benne. Pásztó város utcái közül a XV. századból ismerjük a „Hatvan" és a „Magyar" utca nevét. A Hatvan utca feltehetően azonos a mai Szabadság utcával (Fő utca), ahol az országos fő közlekedési útvonal vezetett Budáról, Hatvanon át. Láttuk, hogy már 1399-ben milyen jelentős útvonal volt ez. Jelentősége a XVII—XVIII. században, a törökök kiűzése után még növekedett. A Pásztó fontosságát bizonyítja, hogy 1688-ban Borcsiczky János javasolta a magyar királyi kamarának, hogy Pásztón szedjék a harmincadul A pásztói út ui. keletre Gyöngyösnek, nyugatra Szécsénynek, oldalt Budának és Lévának, északra Rimaszombatnak nyílik. A XVII. században hatalmas kocsisor — ötökrös fogatok vonult itt északról délre, és vitte a hegyvidék termékeit (fatárgyak, cserépedények) az Alföldre, hogy ott mezőgazdasági termékekre cserélje.

25 60