Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (1975)

Valter Ilona: Pásztó, a középkori mezőváros

Ez útvonal mentén sorakoztak a nemesi curiák, és a tehetősebb polgárok házai. A Földművesszövetkezeti Áruház építésekor, 1967ben sikerült megtalálnunk egy ilyen nemesi udvarház vagy lakótorony alsó — pince — szintjét. Ennek építését a régészeti leletanyag alapján a XIV. század elejére keltezhetjük. 8x8 m-es alapterületű., eredetileg fafödémes, majd boltozott, emeletes épület volt. A körülötte lévő házak alatt óriási méretű, többszintes, alagútszerű pincéket találhatunk, melyek feltehetően középkori eredetűek, s fölöttük lakóház állott. 1699-ben Maietynsky Wenzel, aki Wellehrádból érkezett ide, a ciszterci rend megbízásából, hogy a rend Pásztora való visszatelepedését megszervezze, leírásaiban és rajzában több ilyen kőházról tesz említést: „Pásztó városában sok kőház volt, — amint a piacon még most is ilyenekben laknak ... A piac közepe ki van kövezve."

26 Az általa rajzolt térképen

27 „F" betűvel jelölt házat (curia Lapidea desolata) azonosíthatjuk az áruház alatt feltárt középkori épülettel. Természetesen a városközponton kívül a jobbágyporták nem voltak ilyen díszesek. Nyilvánvalóan olyan kezdetleges, földszintes épületek voltak, mint e korban az ország többi részén is. A városközpontban levő nagyméretű pincék is mutatták, hogy fejlett szőlőművelés folyt itt a középkorban. A szántóföldek mellett szőlő és gyümölcsösök övezték a várost, ez utóbbiakat a Mátra előtti domboldalon. A szőlőket még az 1824-ből származó céhlevél is feltünteti, azok csak a múlt század végi filoxera hatására pusztultak el. Ez a céhlevél az egész várost ábrázolja, jellegzetes épületeivel, és híven tükrözi a középkori város hangulatát. A központban lévő jelentősebb épületek, miként a középkorban is, földszintes házak vették körül (5. sz. kép). 5. kép Pásztó város képe az 1824-es céhlevélen 61