Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (1975)

A. Kozák Éva: A hollókői vár kutatása

17. kép. Reneszánsz ablakkeretkő Külső vár A belső vár ismertetése után összefoglalnánk a külső várban végzett kutatás eredményeit. Az évszázadok folyamán a külső vár nagyobb pusztításoknak volt kitéve. Északról és nyugatról a természetes sziklafal, a meredélyek jó védelmet biztosítottak. Keleti és déli részén lankásabb volt a terep, szemben emelkedett a Gond hegy, ahonnan kitűnően lehetett a vár ellen támadást intézni. Ezen a lankás részen nyílt mód a félj árat kiépítésére, de ugyanakkor a támadhatósága miatt itt volt szükség megfelelő védművek elhelyezésére. A feltárás előtt csak a kaputorony kisebb részletei, a feljárati szoros maradványa és a ciszterna körvonalai adtak támpontot a kutatás megkezdéséhez. A vár bejáratát, a délkeleti részen a kapu csekély megmaradt csonkjai jelzik. Kiképzéséhez felhasználták északon a természetes sziklát, egyszerűen egyenesre lefaragták. A kapu 200 cm széles volt. A kapuból a feljárati szorosba ért az érkező. Ennek a kapuhoz közel eső része háromszögformájú kialakítást nyert. A feljárati szorosban átlagban 170 cm magas feltöltés húzódott. A felső rétegben épülettörmelék helyezkedett el, alatta egy erősen átégett XVII. századi pusztulási réteg húzódott, melyből gazdag archeobotanikai leletek kerültek elő. Egyik részét képezik a gabonafélék, búza és rozs, a másik részét a gyümölcsanyag teszi ki, dió, szilva, mogyoró. A magvak az udvar építményeinek 39