Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (1975)

A. Kozák Éva: A hollókői vár kutatása

törmelékével kerülhettek a feljárati szorosba.

20 Az erősen átégett réteg alatt egy tömörebb szürke talaj húzódott XV—XVII. századi leletanyaggal. A következő anyagot találtuk: XVI. századi vegyesmázas kályhacsempe töredéke, fazéktöredékek, török pipa, XVII. századi csupor és török hatású palackedény stb.

27 A feltöltés alatt előkerült a feljárati folyosó XV. századi járószintje. A következőképpen alakították ki: a sziklák közeit sárga, kavicsos talajjal kiegyenesítették és habarccsal lesimították. Erre a nívóra alakítottuk ki véglegesen a szintet. A feljárati szoros felvezető útja felfelé fokozatosan emelkedett és közben szűkült. Egy falelválásból következtethetünk arra, hogy a kaputorony falához később épült, a XV. század folyamán, ezt a rétegviszonyokból megállapíthatjuk. A kaputorony déli és délnyugati szöglete emelkedett ki a felszínből. A torony nyugati falára merőleges kutatóárokkal kezdtük a munkát. A torony nyugati falával párhuzamosan előkerült a kaputorony 160 cm széles belső fala. A további feltárás során a kaputoronyban három gyalogkapu maradványát találtuk. Kettő a torony délnyugati sarkában helyezkedett el, L alakban, köztük farkasveremmel (18. kép). A nyugati fallal összeépített kapu perselykövének 18. kép A kaputorony gyalogkapui által közrefogott farkasverem, feltárás után egy részlete in situ megmaradt. A perselykőtől 240 cm-re előkerült a farkasverem aljának lesimított habarcsos felülete. A nyugati toronyfalon délről északra haladva leveses nyomát figyeltük meg. A feljáró nyomát jelzi, a farésze elpusztult. A falszoros keleti oldalán faragott kövekből kialakított lefolyónyílást találtunk (19. kép). A harmadik kapu, a kaputorony és a feljárati szoros között helyezke40