Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (1975)

Kovács János–Say István: Száz éve született Seidner Mihály

ben való elmélyüléssel szaktudásuk gazdagodását érhetik el.."

19 A német és angol nyelvű lapokon túl svédek

20 és olaszok

21

, az egész világ műszaki tudománya elismeri, hogy a mű az energiagazdálkodás tudományának egyik alapmunkája, és e téren egyben az első jelentős könyv. Seidner Mihály a felszabadulás után a Ganz nyugdíjasa lett. Ám továbbra is alkotó mérnök maradt, sőt még csak ezután szélesítette az első szabadalom szerezte világhírnevet. Ezekben az időkben 1917-es szabadalma tökéletesítésén, továbbfejlesztésén munkálkodott. Felfedezte találmányának legeredményesebb felhasználási lehetőségét, a turbógenerátorok vízhűtését, s azt, hogy szabadalmának nagy előnyei a többszáz MW-os óriásturbináknál való felhasználásban jelentkezhetnek igazán. 1957-ben jelentette be új szabadalmát először Magyarországon, majd a következő évben több külföldi országban is. Az új találmány a forgórész közvetlen folyadékhűtését oldotta meg az üreges vezetőkön keresztül áramoltatott víz segítségével. Ugyanakkor ebben az időszakban idehaza számos szakmai ellenfelet gyűjtött, akik magyar viszonylatok között elvetették kutatásainak eredményét. Akkor még úgy tűnt, hogy a többszáz MWos óriásturbogenerátorok — kisebbeknél a hűtést hidrogénnel oldják meg, nem vízzel — az ipari nagyhatalmak terveibe férnek csak bele. Másfelől a Licencia Külkereskedelmi Vállalat svájci, angol és francia cégekkel tárgyalt a Seidner-elv eladásáról A svájci BrownBoveri cég az elv felhasználásával 40 000 KW-os teljesítményű gépet készített. Időközben az is ténnyé vált, hogy a plzeni Skoda Gyár kis országban, Csehszlovákiában épített ezen elv alapján 100 MW-os turbógenerátort. Ennek tervezési munkálataiban maga a közel 90 éves Seidner Mihály személyesen is részt vett. Az elvet azóta felhasználták a Szovjetunióban is a novoszibirszki és a harkovi turbógenerátorgyárak építésénél. A felszabadulás után az új államrend méltó elismerésben részesítette az idős Seidner Mihályt. 1955-ben Munka Érdemrenddel tüntették ki a 80 éves tudóst. Tíz évvel később, 1965ben az akkor már 90 esztendős Seidner a Munka Érdemrend arany fokozatát kapta meg. Közben 1959-ben legrangosabb díjunkkal, a Kossuthdíjjal

22 is kitüntették. „A Kormány a tudományok, találmányok, újítások, a termelő munka módszerének alapvető tökéletesítése terén elért eredményeiért ... a Kossuth-díj III. fokozatával és a vele járó 20 000 forintos pénzjutalommal tünteti ki... dr. Seidner Mihályt, a műszaki tudományok doktorát, egész életművéért, különösen a nagy villamosgépek konstruálásában elért eredményeiért."

23 — hangzik a határozat. A Kossuth-díj elnyerésének évében a Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulóján a volt termelési biztos a Tanácsköztársasági Emlékérmet is megkapta. Megkésve, de a magyar tudományos élet is igyekezett méltó helyére emelni őt. 1951ben a Magyar Tudományos 226