Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (1975)

Kovács János–Say István: Száz éve született Seidner Mihály

Akadémia a kiemelt tudósok közé sorolta. 1953-ban addigi tevékenysége és páratlan élet­műve alapján a műszaki tudo­mányok doktora címet nyerte el. 1960-ban a Magyar Tudo­mányos Akadémia április 14-én tartott CXX. közgyűlése a le­velező tagok közé választotta. Sokáig késett tisztelgés volt ez az immár agg, de még mindig tevékeny tudós előtt. 24 Seidner az utolsó időkig te­vékeny volt. Fáradhatatlanul dolgozott tervei tökéletesítésén. Bejárt az Akadémiára, mind­végig részt vállalt annak mun­kájából. Élete utolsó nagy munkájához, a turbógeneráto­rok vízhűtésének megoldásá­hoz mint akadémikus is hű maradt. E témából tartotta székfoglalóját 25 , de az Akadé­mia kiadványaiban ilyen témá­jú cikket publikált már koráb­ban is, éspedig 1955-ben „Víz­hűtéses turbógenerátorok" cí­men. 20 Az akadémiai publiká­ciók sorát olyan cikk zárja amely élete másik nagy — az előbbivel természetesen rokon — témáját, az energiagazdál­kodás problémáját eleveníti föl. 1962-ben foglalkozik ebben a „Gőzerőművek befektetési költségszámításá"-val. 27 Az 50­es években az Újításokat Kivi­telező Vállalat, annak meg­szűntével hajdani cége, a Ganz volt segítségére abban, hogy munkája most se ragadjon meg az elmélet terén, hanem gyakorlati próbákkal is kiegé­szüljön. „Tudományos könyve­im" címmel fennmaradt kéz­iratában 28 az Energiewirtschaft után a 2. pontban az alábbia­kat vallja legutolsó tervéről: „Wirtschaftlichkeit Rechnun­gen an Dampfkraftwerken" cí­mű könyvemet most rendezem sajtó alá. Ez a könyvem ma­gyarul is meg fog jelenni a Mérnöki Továbbképző Intézet kiadásában, ahol erről a tárgy­ról 1948-ban előadás sorozatot tartottam." A kiadók halogatá­sa miatt erre már nem kerül­hetett sor. Eleddig elmaradt a német és a magyar megjelen­tetés is. A nagy műszaki tervekkel egyenrangú volt számára az a terve — amelyet sokszor emlí­tett az őt felkereső sajtónak, rádiónak 29 —, hogy világhírű tudósként még viszontláthassa a szűkebb szülőhazát, Nógrádot és Rimócot. Ez a terv azonban egészségi állapota miatt már nem valósulhatott meg. Seid­ner Mihály, műszaki tudomá­nyunk kiemelkedő alakja, aki két leányát nevelte mérnökké, s unokáját is saját pályájára, a villamosmérnökire irányította, 1968 nyarán — 93 esztendős korában elhunyt. Az egy nap­pal utána elhalálozott feleségé­vel egyszerre és együtt helyez­ték örök nyugalomra a Farkas­réti Temetőben. Jelentősége a műszaki tudo­mányok továbbhaladása szem­pontjából hatalmas: a) az elek­tromos gépek vízhűtésének fel­ismerése tette lehetővé a villa­mosgépek világméretű, széles körben való elterjedését, illetve az óriásturbinák, turbógenerá­torok létrehozását; b) energe­tikai kutatásai alapjaivá lettek az energiagazdálkodás modern tudományának. Közel 60 évvel ezelőtti világszabadalma olyan találmány volt, amely hosszú évtizedekkel megelőzte saját korát, s éppen ezért nem évült el alkotója hosszú élete soráa sem. Egyrészt, mert alkotója 227

Next

/
Thumbnails
Contents