Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (1975)

Kovács János–Say István: Száz éve született Seidner Mihály

hamarosan túllépte faluja határait. Bár elemi iskoláit helyben, Rimócon kezdte, az ottani iskola időszakos jellege miatt — csak télen volt tanítás — azt hamarosan Szécsényben folytatta, s végülis mind a négy osztályt ott végezte el. Középiskolai tanulmányait a losonci főgimnáziumban kezdte, s nyolc év után, 1894-ben itt tett sikeres érettségi vizsgát is. Ezután Pesten a Műegyetemre iratkozott be. Ezzel egyidőben hirdette meg elsőízben a Matematikai és Fizikai Társulat országos középiskolai versenyét, amelyen ekkor az éppen érettségizett diákok is indulhattak. Az elsőéves egyetemista megnyerte a versenyt, amely után a 100 aranykoronás díjat kézfogás kíséretében maga Eötvös Loránd adta át. A nyertes két évet hallgatott Budapesten, majd tanulmányait egy évi katonáskodás szakította meg. Ezt követően 1898-ban Berlin világhírű charlottenburgi műszaki főiskolája

3 következett, ahol további két évi tanulmány után, 1899 decemberében gépépítőmérnöki

4 diplomát szerzett. Ugyanitt nyerte el 1910ben a mérnökdoktori címet is. 1900-ban annak a német cégnek az ajánlatára, amelynél égy évet már dolgozott, Amerikába hajózott. Itteni első munkahelye a New York állambeli Schenectaty városában, a General Electric Company ottani részlegénél volt. További egy évig az Indiana állambeli Fort Wayneban tevékenykedett mérnökként. Az előző hely heti 13 dolláros jövedelmét az utóbbi cég juttatásai jócskán meghaladták. Két év amerikai tartózkodás után 1902-ben a had222 "•'""^А»-*- ^" - Р^СЛ-Я^?-*'-'« ' gyakorlatra szólító katonai behívó rendelte haza, s ezután az Űj Világ már nem csalogatta. Visszaemlékezései szerint állandó honvágy gyötörte, nem tudott megbirkózni az üzleties amerikai életformával. Amerikában — ottani helyi szaklapban — jelent meg első publikációja. Hazatérése után itthon a Ganz Villamossági Rt. szolgálatába állt, ahol tizennyolc tevékeny évet töltött el 1920-as kényszerű távozásáig. A Ganznál töltött évek alatt közel negyedszáz cikke jelent meg hazai és külföldi folyóiratokban. Ezek az írások már jól mutatták igényességét, nem mindennapi érdeklődését, sőt magukban rejtették szabadalmának csíráját is. Körvonalazódott bennük kutatásainak két nagy területe : az energiagazdálkodás, valamint a villamos gépek folyadékkal való hűtésének problémája. Eredményei hamarosan bevonultak az egyetemi tankönyvekbe és jegyzetekbe is. 1917-ben szabadalmaztatta találmányát. A világraszóló élv szerint a villamosgépek hűtését folyadékkal oldották meg. Szabadalmát a Ganz Villamossági Rt-on kívül maga Kandó Kálmán külön is megvásárolta. Szerződésüket levélváltásban rögzítették. 1921. május 7-i keltezéssel" az alábbiakat tartalmazó levelet küldött Seidner Mihály Kandónak: „A... bejelentésemre elnyert... szabadalmak tekintetében én önnek ... gyártási és használati engedélyt adok, azon megszorítással, hogy a ... szabadalmakban védett elrendezés csakis elektromos mozdonyokra, ill. elektromosan hajtott egyéb szárazföl-