Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (1975)

Balázs László: Nógrádi László (1871–1939)

gondolkodási alaptípus van; leíró, megfigyelő, érzelmes és tudós.) Nógrádi szerint minél fejlettebb a gyermek, annál gazdagabbá, bonyolultabbá vá­lik a gyermek egyénisége, ill. gondolkodása. Megállapítja pl., hogy a 8—14 éves gyermek egyéniségében a leíró típus az uralkodó, mely a fejlődés so­rán egyre háttérbe szorul, és fokozatosan a megfigyelő és az elmélkedő típus-vonás válik uralkodóvá. Azzal tehát, hogy megmutatja, hogyan jelentkez­nek az egyéniség alaptípus-vo­násai a fejlettség különböző fo­kozatain, rámutat az egyéniség és gondolkodás változására és fejlődésére, minden bizonnyal először a világon. 1909-ben áthelyezéssel kerül a Budapesti Tisztviselőtelepi Gimnáziumba. Itt tanít egészen 1920-ig, nyudíjaztatásáig. Az iskola 1904. szeptember 17-én nyílt meg a VI. kerületi álla­mi főgimnázium fiókintézete­ként. 1907. augusztus 2-án lett önállóvá, 1921-től Szécsényi István nevét viselte. A szoká­sos kor szak jellemzés helyett említsünk meg néhányat az is­kola tanárai közül. A gimná­zium igazgatója ebben az idő­ben Gaál Mózes ifjúsági író. kinek maradandó pedagógiai műve A jövő iskolája с könyv. Fogel József történetíró a kö­zép- és újkori történeti inté­zet vezetője, Szidarovszky Já­nos nyelvész, kit az összeha­sonlító indoeurópai nyelvészet művelőjeként tartunk számon, Gaáí István, a Nógrád megyei Ősagárdról származó geológus és paleontológus, Várdai Béla irodalomtörténész, esztéta (be­hatóan foglalkozott Mikszáth­tal és Madáchcsal) Dienes Pál 212 matematikus, filozófus, és Ba­bits Mihály. Mindehhez még annyit, hogy a tankerület fő­igazgatója az az Erődi-Harrach Béla volt, aki megszervezte az újpesti főiskolai szociális tele­pet melynek és az ebből ki­fejlesztett Országos Szociálpo­litikai Intézetnek 1947-ig volt az igazgatója, továbbá foglal­kozott a munkásfelemelkedés és munkásakadémia problémá­ival. A kedvező körülmények kö­zött rendkívül sokat dolgozik. Tanít, publikál, előadásokat tart, 1909-től a Magyar Gyer­mektanulmányi Társaság adat­gyűjtő szakosztályának elnöke, a gimnáziumi könyvtár őre, vezeti a gimnázium Széchenyi­körét. Pedagógiai, pszichológiai tanulmányai, cikkei és ismer­tetései A gyermek, az Uránia, a Magyar Középiskola, a Kis­dednevelés, a Népnevelők Lap­ja, a Magyar Kultúra, a Nép­tanítók Lapja stb. című folyó­iratokban jelennek meg. Elő­adásokat tart Hódmezővásár­helyen, Szombathelyen, Szege­den, Budapesten az Erzsébet Népakadémián, a Gyermekta­nulmányi Társaság nyilvános értekezletein stb. Nógrádi László tevékenysége elválaszthatatlan a Nagy László vezette Magyar Gyermektanul­mányi Társaságétól. A további­akban ezért érinteni kell a Társaság megalakulásának előzményeit, céljait és tevé­kenységét. A XIX. század második felé­ben a technikai-gazdasági fel­lendülés az iskolával szemben is új igényeket támasztott. A tőkés társadalom ellentmondá­sai a század végére az iskola­ügy terén is élesen kiütköznek.

Next

/
Thumbnails
Contents