Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (1975)

Balázs László: Nógrádi László (1871–1939)

hogy a gondolkozni tanítás kiveszett a módszerből s ezzel kiesett a feneke. A mai módszerben sok a jegy, de kevés a gondolat."

2 Elgondolkodtatóak a fiatal 24—25 éves tanár észrevételei és általánosításai, melyeknek gyökerei nyilvánvalóan a losonci gimnáziumi évekre nyúlnak vissza. Az érettségiről, az „érett"-ekről szólva megállapítja, hogy sokat tudnak, de kevés bennük a gondolkodási képesség, ... "mi nélkül pedig... az ember semmivel sem különb, cseppet sem jobb a mező hosszúlábú tücskénél".

3 Ennél súlyosabb kritikát adni a korabeli oktatásról csak nyersebb és durvább formában lehet. Az irodalomtörténet tanításáról is van hasznos mondanivalója. Elítéli azoknak a tanároknak a munkáját, akik életrajzi adatokkal, tartalom-lediktálással és annak elmondatásával tanítják az irodalmat. Károsnak tartja ezt a módszert, nem kevésbé az irodalmi művek egyoldalú (grammatikai) elemzését, ízekre szedését. Történetiséget és esztétikai méltatást követel az irodalomtörténet tanításába. 1897. május 25-én oklevelet nyer a Budapesti Tanárvizsgáló Bizottságtól. Ebben az évben a már említett lapok mellett munkatársa a Budapesti Naplónak is. A gimnázium 1897/98-as értesítőjében rövid hírben olvasható, hogy Dr. Ruik László világi tanár kilépett a rend szolgálatából. 1897—1909-ig a szolnoki gimnázium tanára. Ezekben az években is tovább folytatja irodalomtörténeti munkásságát. A Jókai Mór élete és költészete, a Kemény Zsigmond báró élete és irodalmi működése, a Zrínyi Miklós prózai és az Arany mint kritikus című irodalomtörténeti dolgozatai ekkoriban jelennek meg. Szépírói munkássága is ebben az időben indul, melyet —• többek között — a Történetek, a Homokbaírt mesék, az Esztike szökése című ifjúságnak szánt művei jeleznek. Feltétlenül szólni kell a szolnoki évek alatt végzett gyermektanulmányi vizsgálatairól, melyek Gyermekvallomások és Adatok a gyermekek egyéniségének a vizsgálatához címmel láttak napvilágot A gyermek című folyóiratban. Jelszava — a gyermektanulmányozókkal együtt —: megismerni a gyermek lelkét! Ennek érdekében össze kell gyűjteni minden adatot. A Gyermekvallomások с munkája szolnoki gimnazista tanítványai naplóinak alapján készült. A naplót az általa megadott szempontok (olvasmányok, játékok stb.) alapján vezették a tanulók nyári szünidei tevékenységükről. A szintén Szolnokon végzett egyéniségvizsgálatainak eredményét az Adatok a gyermek személyiségének lélektanához címmel dolgozza föl, melyről előadásban is beszámol a szolnoki nyilvános gyermektanulmányi értekezleten. Vizsgálatait a gimnázium I—

VIII., a leány és fiú polgári összes osztályaiban és az elemi iskola III—

IV. osztályában (összesen 692 tanuló) végezte. A Binet-féle képleírásos módszert szoborleírásossal bővítette, s így jutott arra az eredményre, hogy tiszta egyéniség-, illetve gondolkodási típusok nincsenek. (Ti. Binet vizsgálatai szerint négy 211