Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (1975)
Cseplák György: A salgótarjáni Pécskő hegyről származó későrézkori edénydarabokon megfigyelt emberi ujjlenyomatok és ujjbegyköröm-lenyomatok összehasonlító vizsgálata
Dr. Cseplák György A Salgótarjáni Pécskő hegyről származó, késő rézkori edénydarabokon található emberi ujjlenyomatok és ujbegy-köröm benyomatok archaeodactyloscopiai összehasonlító vizsgálata Régészeti, antropológiai vizsgálatok is igazolják, hogy az emberré válás sok millió éves folyamata alatt az ember testileg és szellemileg jelentős változáson ment át. A koponya arányai, az agykoponya méretei, a végtagok hossza, a gerincoszlop alakja fokozatosan fomálódott a maivá. A változásokra az enyészetnek leginkább ellenálló csontokból, nagyon gyakran az agykoponya kis darabjából következtetnek (7). A lágyabb szervek, így a bőr és járulékos részei is, a halál után már napokkal is nehezen elemezhetők és általában véve néhány hónap alatt felismerhetetlenekké válnak. Ezen okok miatt az előző korszakok emberei ujjbegyének és körmeinek méreteit, azok finomabb részleteit csak közvetve lehet vizsgálni. Erre csak akkor kerülhet sor, ha az emberiség különböző korszakainak embere edényalkotó munkája közben, az általa készített edényeket foglalkozásának szabályaitól eltérő módon fogta meg (5). Korek József és Patay Pál 1960-ban ásatásokat végeztek a Salgótarján melletti Pécskő-hegyen (6), ahol késő rézkori, késő bádeni kultúrához tartozó települést találtak. Az ott felszínre került edénytöredékeknek az akkori idők emberének kezenyomára ügyelő vizsgálatakor kíváncsi voltam arra, találhatók-e azokon olyan nyomok, amelyek alapján a mintegy 4500 évvel ezelőtt élt ember bőrének egyes tulajdonságait és finomabb felszíni viszonyait vizsgálat tárgyává tehetném. A Pécskő-hegy a város középpontjától légvonalban kereken két kilométernyire kelet felé emelkedik. Tengerszint feletti magassága 590 méter, anyaga vulkanikus eredetű andezit-láva, amelyet a csúcs kivételével másodlagosan takar be a tenger üledéke. A hegycsúcson közel 30 méter magas andezit-láva tömb emelkedik szabadon az ég felé. Ezen tömb alatti, délkeleti és délnyugati laposabb részen tárta 197
