Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (1975)

Cseplák György: A salgótarjáni Pécskő hegyről származó későrézkori edénydarabokon megfigyelt emberi ujjlenyomatok és ujjbegyköröm-lenyomatok összehasonlító vizsgálata

fel Korek és Patay (6) a késő rézkor késő bádeni kultúrájának nyo­mait viselő települést (1). A Nógrád megyei Múzeumok igazgatójának támogatásával a szé­csényi régészeti gyűjteményben nagyítóval megvizsgáltam az 1960-as ásatáskor összegyűjtött edénytöredékeket. Az általam megvizsgált edénydarabok száma, az ásatás helyén utólag összegyűjtött darabok­kal együtt 928 darab volt. A korábban kidolgozott és leközölt (3, 4) dokumentációs módsze­reink módosításával szobrászagyag és gipszlenyomatokat készítet­tem a vizsgálandó felszínekről, illetve Cellux (Tixo) ragasztószalag segítségével örökítettem meg a felszíni finomabb rajzolatokat. A sza­lag átlátszósága miatt a rajzolat nagyítható, az így nyert ismert lép­tékű nagyítás elemezhető. Vizsgálataim eredményét a következőkben foglalom össze. A múezumi anyagok közül egyetlen darabon találtam elmosódott, vizsgálatra alkalmatlan ujjlenyomatot. Három múzeumi edénydara­bon találtam ujjbegy-köröm segítségével létrehozott díszítést. Eze­ken az ujjbegy rajzolata nem látható. A Pécskő-hegyen összegyűjtött anyagok között két különböző edénydarabon volt két értékelhető és egy töredék ujjlenyomat, há­rom, nem egymáshoz tartozó darabon ujjbegy-köröm díszítés. Egy kisméretű torzón találtam körömbenyomatokat, ujjbegy-benyomat nélkül. Az egyik ujjlenyomat egy nagyobb edénydarab külső felszínén, a felső peremszélen leltem meg. A ritka lelet eredetileg is egyenetlen felszínű helyen van. Olyan helyen, ahol az edény kialakítása után a külső simításhoz használt hígabb agyagréteg a szikkadás után, de még az égetés előtt levált. Az ujjlenyomat helyenként kopott, raj­zolata azonban elemezhető és méretei megállapíthatók (1. és 2. ábra). 1. ábra: Nagyobbik edénydarab. A levált külső réteg helyén látható az ujjlenyomat. 198

Next

/
Thumbnails
Contents