Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (1975)

Csongrádi Béla: A szabadművelődés korszaka Nógrád megyében

Feladatuk a falu kulturális elmaradottságának természettudományos és művészi eszközökkel való felszámolása. De határozott harcot kell indítani a népi romantika és a polgári giccs ellen is. Az oktatás fő eszköze ma még az élő szó, mert nem olvasó a nép. Mindezekért az induló munkaszezonban fő célkitűzésünk az analfabétizmus alapos felszámolása, mert olvasás és írás tudása nélkül nem adhatunk könyvet a nép kezébe. A másik legfontosabb munkánk a Szabad Föld Téli Esték minden helyiségben való megrendezése . . . Nyomatékosan felhívom tehát Munkatársaimat, hogy a helyi kulturális bizottságok segítségével hathatósan szorgalmazzák, hogy az egyes demokratikus tömegszervezetek keretében, illetve összeműködésében minél sürgősebben megrendezést nyerjenek a fenti fontos oktatási alkalmak."

m A Szabad Föld Téli Esték-kel párhuzamosan — pontosabban azokat naptári időrend szerint követve — 1948-ban megindult az úgynevezett Szabad Föld Tavaszi Vasárnapok rendezése is, A VKM szabadművelődési ügyosztályának rendelkezéséből idézünk: „A Szabad Föld parasztujság most tavaszra kezdeményezi és elindítja a Szabad Föld Vasárnapok kultúrmozgalmát. E mozgalom keretében a falvakban sportversenyeket, népdal, népi tánc, zene, színjáték bemutatókat tartanak. E program a „falunapokban" csúcsosodik. A Szabad Föld Vasárnapok rendezésére a szervezők szeretnék megnyerni a falu összes demokratikus erőit, a Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült pártokon kívül a népi önkormányzati szerveket és demokratikus tömegszervezeteket. A siker érdekében a szabadművelődési felügyelők és ügyvezetők a lehető legnagyobb támogatást nyújtsák."

47 Az elképzelések, tervek és a megvalósulás, a gyakorlat között azonban mind országos, mind megyei viszonylatban lényeges eltérés mutatkozott. A szabadművelődési felügyelői hivatalok 1948-ban tartott révfülöpi konferenciáján a szabadművelődés Karácsony-féle koncepcióját és az OSZMT munkáját egyaránt bírálat érte: „Amíg a szabadművelődés fogalmának átértékelésénél tudatosítanunk kell, hogy a szabadművelődés nem a „szabad társadalom öntevékenysége", hanem csatatér, ahol a demokratikus és reakciós erők sajátos fegyverekkel megütköznek, addig a szabadművelődés tárgyával kapcsolatban fő feladat, hogy a kultúra romantikus szemlélete ellen felvegyük a kíméletlen elvi és gvakorlati harcot... Az iskolán kívüli népművelés szervezete a felszabadulással összeomlott. Az új szervezetet a Tanács és az ügyosztály építették ki. A Tanács adott ki vezérfonalakat — ha keveset is — a szabadművelődési alkalmak számára. Ezek közül különösen a szabadságharcról szóló füzetek értékesek, amelyek megmutatják a demokratikus nemzeti egység történelmi gyökerét. A Tanács komoly eredményeket ért el az analfabétizmus elleni küzdelemben. Igyekezett elmélyíteni a maga vonalán a népi demokráciákkal való kulturális kapcsolatainkat, eredményeket ért el a női szervezetek művelődési munkaterületén, az ügyosztállyal együtt megkezdte a különböző minisztériumokhoz tartozó szakoktatás összhangbahozását. Mulasztást követett el a Tanács, hogy nem dolgozta ki a népi demokrácia viszonyainak megfelelően a szabadművelődés ideológiáját és módszereit... A Tanács apparátusa a oo191