Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (1975)

Csongrádi Béla: A szabadművelődés korszaka Nógrád megyében

' litika területén szektaszerű elzárkózottságban élt, nem tudott a demokratikus pártokkal és szervezetekkel szerves kapcsolatot kiépíteni ... Meg kell adni, hogy a pártok és demokratikus szervezetek sem siettek túlságosan a Tanács segítségére ... A Tanács legnagyobb mulasztása azonban az volt, hogy nem adott tartalmat az országban folyó szabadművelődési tevékenység számára és a kötelező ellenőrzést sem végezte el. Ez segítette hozzá azután a rekaciót, hogy betörjön erre a területre .. ."

/|8 Ezek az ellentmondások a megyében folyó szabadművelődési tevékenységében is éreztették hatásukat. Különösen ideológiailag volt heterogén a kulturális munka. Az egyházak csökkenő szerepe mellett a kulturális élet irányításából a helyi nemzeti bizottságok, üzemeknél pedig az üzemi bizottságok is részt vállaltak. Az országos helyzetképtől eltér, hogy itt a szabadművelődési felügyelőség felismerte a nemzeti bizottságok szerepét. Ez tűnik ki a szabadművelődési felügyelő azon leveléből, amelyet a vármegyei bizottságokhoz küldött: „Tisztelettel kérem, hogy a jövőben kulturális téren kölcsönös tájékoztatás céljából a vármegye szabadművelődési felügyelőjét, — a községi Nemzeti Bizottságok gyűléseire a helyi szabadművelődési ügyvezetőket meghívni szíveskedjenek, mint tanácskozó, — de nem szavazó tagokat. A szabadművelődési szervek részvétele azért szükséges, mert a szabadművelődés irányítása nem választható el a Nemzetiségi Bizottságok munkájától."

49 Äz ifjúsági és nőszervezetek — MADISZ, SZIM, MNDSZ, SZÍT, FIST, KALOT stb. — is szerepet kaptak a kulturális élet szervezésében. Az iparmedencében a szakszervezeti kulturális tevékenység is fontos tényezője lett a művelődésnek. Az öntevékeny művészeti mozgalom szempontjából volt különösen értékes a Munkás Kultúrszövetség tevékenysége. A pártok közül az MKP-nek az úgynevezett falujárások kapcsán kifejtett felvilágosító munkája jelentős. E téren az üzemi pártszervek és szervezetek jártak elől. A Nógrád-Hont vármegyei Szabadművelődési Felügyelőség 1949. márciusában műsorfüzetet küldött szét a „Tanácsköztársaság 30. évfordulója" címmel, a Balassagyarmati Szabadművelődési Tanács 1948. április 18-án a vármegyeházán József Attila estet tartott. Ezek is apró jelei az átalakulásnak, hiszen a művelődés tartalmi gazgagodását, mélyülését jelzik. A szabadművelődés ellentmondásosságára utal ugyanakkor, hogy a vármegyei szabadművelődésügyi felügyelő 1949. április 20-án kelt levelében még így fogalmaz: „A május 1-i feladat hasonló a húsvétihez, azzal a különbséggel, hogy a május 1-i kultúrműsornak tartalmi szempontjából elsősorban a választások politikai szempontjaihoz kell kapcsolódni, vagyis megmutatni az eddigi eredményeket, kihangsúlyozni az 5 éves terv célkitűzéseit és a békéért való harc gondolatát.. ."

50 A szabadművelődés retrográd vonásai egyre élesebben domborodtak ki s 1949-re megérett a helyzet a szabadművelődés reformjára. 1949-ben a Népművelési Minisztérium vette át az iskolán kívüli népművelés országos irányítását, a helyi irányítás pedig a megalakuló tanácsok feladata lett. A népművelés összhangját az Országos Népművelési (Népnevelési) Bizottság volt hivatott biztosítani, amely 192