Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (1975)

Csongrádi Béla: A szabadművelődés korszaka Nógrád megyében

vári Júlia szavaló — valamennyien salgótarjániak —, illetve a Zagyvapálfalvai Ifjúsági Bányász Zenekar és a Kazári tánccsoport.

41 Jellegzetes alkalmai, formái voltak a szabadművelődési tevékenységnek az úgynevezett „kultúrnapok". Salgótarjánban 1948. április 2—5. között rendezték meg a kultúr nap okát. A programban két operaelőadás (pesti vígopera előadásában), hangverseny, irodalmi est és a Szépművészeti Múzeum anyagából rendezett képzőművészeti kiállítás képezte a kultúrnapok programját/'

2 Balassagyarmaton e rendezvénysorozatra 1948. július 17—18-án került sor. A balassagyarmati kultúrnapok tanulságait a következőkben foglalták össze: „Rendezőbizottságokra van szükség, a kultúrnapoknak társadalmi mozgalmakká kell válniok. Egy-két napos kultúrmegmozduláson ne legyen több három rendezvénynél... A gyöngyösbokrétás, hejehuja tánc helyett a valódi népi táncokra van szükség."

43 A szabadművelődésben jelentős szerepe volt szaksajtójának, az 1947-ben alapított Uj Szántás című folyóiratnak, amelynek főszerkesztője Karácsony Sándor volt. A szabadművelődés kézikönyvét — Kövendy Dénes és Szathmáry Lajos munkáját — 1948-ban adta ki az OSZMT. Ezek mellett a káderképzésbe, a felügyelők és ügyvezetők képzésébe bekapcsolódott az 1947-ben létrehozott Népművelők Tudományos Társasága is szaktudósok, írók, művészek bevonásával. A Szabadművelődési Tudományos Intézet — mely később Népi Művelődési Intézet néven működött — hatása elsősorban tanfolyamok szervezésében érződött a megyében is. Sajátos eszköze volt a szabadművelődésnek a naptárak, kalendáriumok kiadása. Az OSZMT útmutatásai alapján a megyei szabadművelődési felügyelőségek adták ki ezeket, általában a centenárium jegyében. Az ilyen naptárak az úgynevezett hagyományos naptári résszel kezdődtek, azt követte az 1948-ra való emlékezés, majd a felszabadulás utáni állapotok jellemzése, különös tekintettel a szabadművelődési munka eredményeire, problémáira. A naptárak zárórészében rendszerint szakcikkek, novellák, versek, képek kaptak helyet.

44 Arról van tudomásunk, hogy „Nógrád-Hont vármegye 1848— 1849" címmel a vármegyei szabadművelődési felügyelőség is kiadott egy ilyen szabadművelődési naptárat Kraftsik János szerkesztésében,

45 maga a naptár azonban kutatásaink során nem került elő. A szabadművelődés rendszerében a 10.640/1948. Korm, sz. rendelet hozott újabb változást, amely szerint az 1946-ban létrehozott kerületi és helyi szabadművelődési tanácsok megszűntek és helyükbe új kerületi tanácsokat, illetve helyi bizottságokat kellett felállítani, A változás egyebek között abban volt, hogy az egyházak képviselői nem kerültek be a tanácsokba. A megyében a VKM 230.535/1948. VIII. ü.o. rendelete alapján a szabadművelődési felügyelői teendők ellátását Kraftsik Jánostól Murin Katalin vette át. 1948. november 18-án kelt „bemutatkozó" körlevelében egyebek között az alábbiakat írta: „Munkám megkezdésekor mindenekelőtt tudatosítani szeretném Munkatársaimmal, hogy a nagy társadalmi átalakulás idején a kultúrának más a szerepe, mint a múltban volt. A műveltség ma már nem magánügy, hanem egyre sürgetőbb közüggyé válik... Г90