Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (1975)

Csongrádi Béla: A szabadművelődés korszaka Nógrád megyében

mán hogyan alakult a megye intézményhálózata, mindenesetre 1949-ben az úgynevezett „kultúrotthonmozgalom" beindulásakor és a salgótarjáni körzeti könyvtár megnyitásakor mindössze 30 kultúrház — ebből is 10 igen rossz állapotban —, 37 kultúrterem, 50 zömében rossz állapotban lévő mozi, 60 népkönyvtár és 17 szabadművelődési vándorkönyvtár volt a megyében. A népkönyvtárakban 24 054, a vándorkönyvtárakban 2498 db kötetet tartottak nyilván.

35 A megyében a kultúrközpontok kialakítására a gépállomásokat szemelték ki. Szabadművelődési Hivatal a VKM támogatása mellett vetítőgépeket juttatott a gépállomásoknak. A tolmácsi gépállomáson például bemutattak két tekercs diapozitívot a „Hogyan él a szovjet gyermek és ifjúság" és „A magyar társadalom 1948-ban" című előadásokhoz.

36 Bár megvalósulásáról nem tudunk, de kezdeményezésnek is jelentős volt, hogy a Kerületi Szabadművelődési Tanács tervbe vette kultúrautó elindítását a megyében. Arra kérte a helyi szabadművelődési tanácsokat, hogy anyagilag is járuljanak hozzá ahhoz, hogy „az országban először Palócföldön induljon el kultúrgépkocsi (a tervek szerint filmgéppel is ellátva)"

37 Ugyancsak a három éves tervvel kapcsolatos az az intézkedés is, mely szerint Nógrád Hont vármegye három éves államgazdasági Tervbizottságának Politikai Bizottsága megbízta Kraftsik János szabadművelődési felügyelőt a Kulturális Szakbizottság felelős vezetésével.

38 1948 a centenárium jegyében telt el országszerte. Az emlékezés rányomta bélyegét a szabadművelődési tevékenységre Nógrádban is. Dalosünnepeket, kiállításokat, kulturális rendezvényeket tartottak megye?zerte. Ekkor vette fel a salgótarjáni acélárugyári színjátszó csoport a „Petőfi" nevet, ősbemutatóként játszották Háy Gyula: „Isten, császár, paraszt" című drámáját. A bemutató előtt Kádár János tartott ünnepi beszédet, ő nyitotta meg az ünnepséget s ezzel az együttes történetének új fejezete kezdődött.

39 Balassagyarmaton 1948. június 6-án a centenárium tiszteletére dalosünnepet rendeztek, ahová a megye minden részéből érkeztek dalárdák.

40 Az alkalmat felhasználták a megyei népviseletek, népszokások bemutatására is. A centenáriumi programból kiemelkedett az úgynevezett „48-as kultúrverseny", amely első seregszemléje volt a felszabadulás után gombamód szaporodó öntevékeny művészeti csoportoknak. A megyét az Országos Központi 48-as Ifjúsági Bizottság két részre — Délés Észak-Nógrád — osztotta. Dél-Nógrád tíz körzete Balassagyarmaton, Észak-Nógrád hat körzete Salgótarjánban kéoviseltette magát a megyei versenyen. A Salgótarjánban. 1948. január 24-én rendezett megyei versenyen résztvett öt fúvószenekar, egy szimfonikus zenekar, egy szalon zenekar, öt dalárda, öt gyermekénekkar, hét hangszerszóló, nyolc énekszóló, összesen 960 fő mutatta be tudását mintegy 1100 néző előtt. Győztesek lettek az alábbi csoportok illetve szólisták: Egyesített Bányamunkások Dalköre, Alcélárugyári Szimfonikus Zenekar valamint színjátszó csoport. Bányai Fúvós Zenekar, acélárugyári Pvermekkórus. Néder Trma ifj. ének szóló. Kovács M»na ének s^óló. Lévai Árpád ének szóló, Füzes Zsigmond hegedű szóló, Rusznyák Béla tangóharmonika, Takács András szavaló. Csák189