Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (1975)

Csongrádi Béla: A szabadművelődés korszaka Nógrád megyében

valósulásának kezdeti eredményeit és gondjait: „ . .. Vármegyénk népe érezte és érzi, hogya földosztás után a második lépés, amit a demokráciáért tenni kell, a nép kezét megfogni, nevelni, oktatni, tanítani kell... A törvényhatóság területén 96 községben folytak népművelési előadások. Megoszlásuk: műsoros délutánok, esték 421, műkedvelői előadás 337, gyermekfoglalkozás 332, alapismeretterjesztő tanfolyam 50, népművelési és közműveltségi 21, magyar dal, zene 23, nőnevelési 13, egészségügyi 11, gazdasági 13, háziipari 4. Politikai pártok, egyesületek, egyházak, MNDSZ 616 esetben szerepeltek nyilvánosan. Az előadók megoszlása: katolikus lelkész 47, protestáns lelkész 9, tanító 130, tanítónő 56, tanár 14, tanárnő 6, jegyző 32, emberorvos 20, állatorvos 6, ügyvéd 1, mérnök 6, bíró 13. közigazgatási tisztviselő 21, iparos 4, kereskedő 2, földműves, napszámos, bányász 126. A vármegye területén jelenleg 166 népkönyvtár van 10 304 db. könyvvel. 3 vetítőgépen kívül, melyek nem az állam tulajdonát képezik, más szabadművelődén eszköz nincsen .. . Megértéssel, szeretettel fogadtak mindenütt, utasításaimat, kérelmeimet mindenütt teljesítették. A politikai pártok, egyesületek, szervezetek, egyházak mindinkább belátják azt, hogy csak munkaközösség, egymás támogatása és segítségével lehet eredményes munkát végezni. Ezen a téren is örvendetes a javulás munkásságunkat illetően. Sajtónk még mindig nincs, így a legszebb terveinket, elgondolásainkat, munkánkat nem ismerheti meg a törvényhatóság közönsége. Szabadművelődési naptár közzététele így lehetetlen" — jelentette a vármegyei szabadművelődési felügyelő a VKM-be.

20 A szabadművelődés fő formája az ismeretterjesztés volt. Az ismeretterjesztés előadások, tanfolyamok és szabadiskolák keretében folyt. A VKM 95473/1946.SZ. levelére indult meg a megyében az alapismeretterjesztő és a közműveltségi tanfolyamok szervezése 1946. szeptember 6-tól.

21 Közműveltségi tanfolyamot szerveztek például Mátraszelén és Jánosaknán szabó-varró tanfolyamhoz kapcsolva. Vezetője Tóth Gyula tanító volt. A tanfolyam rendezését a helyi szabadművelődési tanács vállalta. 24 háztartásbeli, 21 és 33 év közötti nő vett részt a tanfolyamon, melynek tárgyai között a történelmet, földrajzot, irodalmat és a gazdaságtant találjuk.

22 Az erdőkürti alapismeretterjesztő tanfolyam vezetője Valenta József tanító volt. 15— 18 éves korúak 21-en vettek részt a tanfolyamon. 1947. november 4. és 1948. február 28. közötti időszakban heti hat órában számtant, történelmet, éneket, írást, fogalmazást, gazdaságtant, földrajzot és irodalomtörténetet tanultak.

23 Balassagyarmat megyei városban 1948. január 20. és június 20. között „Angol kultúrtörténet" című tanfolyamra került sor 12 nő és 5 férfi részvételével. Foglalkoztak az angol család, ruházkodás, népszokások, irodalom, művészet valamint a gyarmati élet kérdéseivel.

2/! A tanfolyamok általában ingyenesek voltak, de találni ellenkező példákat is: Nógrádverőcén az analfabéta tanfolyam hallgatóitól fejenként 3 Ft hozzájárulást szedtek, Tolmácson pedig a község tűzifával és a takarítás, valamint a villanyszámla költségeinek térítésével járult hozzá a tanfolyam sikeréhez.

25 A tanfolyamokat zömében pedagógusok vezették, akik egyben a helyi szabadművelődési ügyvezetők is voltak. Munkájuk fontosságá186