Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (1975)

Csongrádi Béla: A szabadművelődés korszaka Nógrád megyében

nak felismerését jelzi, hogy a VKM rendelete alapján óraszámukba beszámítható volt az a heti 2—4 óra, amelyet az iskolán kívüli szabadművelődési tevékenység terén végeztek.

26 A VKM 79.646/1947. VIII. sz. rendelete értelmében a pedagógusok szabadművelődés terén önként kifejtett munkásságának számbavétele és értékelése a szabadművelődési felügyelő hatáskörébe tartozik.

27 Az alábbiakban Tóth Zoltán igazgató tanító jelentéséből idézünk, melyet a vármegyei szabadművelődési felügyelőnek küldött: ,Működési területe men Salgótarján-Forgács bányatelepen az intenzívebb szabadművelődési tevékenység most van kialakulóban. A jövő évi terveinket nyár folyamán fogjuk megalapozni. Az elmúlt 1946/47. évi tervünk sem lebecsülendő, mert ezzel szereztük meg a bányamunkásság érdeklődését a komoly tanulnivágyás, ismeretgyűjtés iránt és bizalmát a minden egyéni érdek nélkül értük dolgozni tudó és akaró tanítók munkájához .. ,"

28 „A szabadiskolák célja korszerű, szerves, általános műveltség kialakítása, a képességek fejlesztése, a művelődés használatára való kiképzés, helyes közösségi magatartásra való nevelés" volt. A szabadiskolák összefüggő rendszert alkottak. Az 500/1946-os rendelet szerint az alábbi fokozatok voltak: ,,A szabadiskolák alsó fokúak (munkás, vagy paraszt szabadiskolák), középfokúak (szabad líceumok, szabad kollégiumok), vagy felsőfokúak (nép-, munkás-, parasztfőiskolák, szabadakadémiák, szabadegyetemek) lehetnek, s a szükséghez képest előkészítő, továbbképző, vagy szakmai tanfolyamokat is szervezhetnek."

29 A nógrádi szabadiskolákról többek között az alábbiakat jelentette a VKM-be a. vármegyei szabadművelődési felügyelő: „...A célkitűzéseket nem mindenütt lehetett megvalósítani. Ez annak tudható be, hogy a jelentkezők nem rendelkeznek azon műveltségi fokkal, mint feltételeztük. A szervezések nehézséget okoztak... Munkaközösségek megteremtése volt mindenhelyen az első kötelességem, a jövőben is ez lesz, mert csak ettől várhatok eredményes, igaz szabadművelődési tevékenységet. Különös figyelmet kell fordítanom a szabadművelődési és a gazdaképző tanfolyamok gyors szervezésére. Ezeket a helybeli gazdasági felügyelőséggel, gazdasági iskola igazgatójával, arany és ezüstkalászos gazdákkal úgyszólván egy hét alatt megszerveztük ... A földosztás új helyzet elé állította az újonnan földhözjuttatottakat. S ez a magyarázata annak, hogy ezek közkedveltségnek örvendtek. Ezen tanfolyamok hallgatói megértették, megbecsülték egymást.. ."

30 150 órás — ebből 120 órát szakismeretre, 30-at általános műveltség gyarapítására fordítottak — gazdaképző iskolák Nógrád-Hont vármegye területén Balassagyarmaton, Kisterenyén, Rétságon, Szécsényben, Szirákon és Vámosmikolán működtek.

31 A művészeti jellegű szabadiskolák közül kiemelkedett a Baglyasalján szervezett képzőművészeti szabadiskola, amely sok tekintetben napjaink fejlett képzőművészeti életének előzményeként is felfogható. Az iskola fenntartását három testület vállalta: Salgótarjáni Kőszénbánya N.V., Salgótarján város, és a VKM engedélye alapján a megyei szabadművelődési felügyelőség. Az oktatást Bóna Károly fes187