Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (1975)

Kapros Márta: A keresztelés szokásai az Ipoly menti falvakban

Kapros Márta A keresztelés szokásai az Ipoly menti falvakban A keresztelés szertartása a keresztény vallás liturgiájába tartozó aktus. A liturgia által előírt cselekvéssor köré a gyakorlat folyamán koronként, vidékenként, társadalmi rétegenként bizonyos szokásmechanizmus alakult ki, amely a szokáskutatók érdeklődési körébe tartozik. E szokáskomplexum egyik csoportját a mágikus cselekvések alkotják, amelyekben különböző hiedelmek, képzetek öltenek testet, s így a néphit kutatóit is foglalkoztatják. Továbbá keresztéléskor válik az újszülött családja tagjává, ettől kezdve tartja számon a tágabb közösség. Az elvárások és kötelezettségek bonyolult együttesének feltárása a társadalomnéprajz feladata. Ebben az irányban tágítja a témát a kereszteléssel létrejött műrokonság kérdése, amely nem korlátozódik csupán a keresztszülők és gyermek közötti kapcsolatra, hanem a szülők és keresztszülők között is új viszonyt jelent. A műrokonság egyes kérdései a népi jogélet kutatásába is beletartoznak. Utalhatunk még itt a keresztnévadásra, amely külön vizsgálódási területet is jelenthet a kutatás számára. A keresztelői szokásokról bőségesen találunk anyagot a magyar néprajzi irodalomban. Az idevonatkozó adatok azonban jobbára szétszórtan, különböző vegyes témakörű munkákban fordulnak elő. Már a múlt század közepétől egyre több utalást találunk a keresztelés népi gyakorlatára vonatkozóan újságok cikkeiben, táj monográfiákban, útleírásokban stb.

1 Az 1867-ben megjelenő első magyar népszokás gyűjtemény több vidék keresztelési szokásairól közöl hosszabb-rövidebb leírást.

2 A múlt század végétől az Ethnographia, majd a Néprajzi Értesítő megindulásával sorra látnak napvilágot egy-egy község, vidék népszokásait bemutató cikkek, amelyekben a jeles napi, a gazdasági élethez fűződő hagyományok mellett az élet jelentős eseményeihez kapcsolódó szokások is helyet kapnak.

3 Egyes szerzők érdeklődése elsősorban az utóbbiakra irányul/' Általában elmondhatjuk, hogy a lakodalom láványosabb, gazdagabb szokásegyüttese mellett kevesebb figyelmet fordítanak a keresztelési szokásokra. Röviden ismertetik a keresztelés, keresztelői lakoma lefolyását, a komaasszony ételhordását, esetleg utalnak a keresztszülők kiválasztására, azok 127