Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (1975)

Zólyomi József: Adatok Nógrád megye parasztságának XVIII–XIX. sz.-i történetéhez

6. NmL IV. 1. Közgy. iratok Z. 1749/1. 7. Uo. F. 1771/44—86. 8. NmL ív. 31. Precessus terminati 1754/1172. 9. Kálnay, .i.m. 8—9. 1. (L.: 5. sz. jegyzet). 10. Nagy I., i.m. 231—232. 1. (L.: 5. sz. jegyzet). Az 1663-ban elpusztult város újratelepítésére 1690-ben került sor. A város két földbirtokosa egy-egy jobbágyot bízott meg az újratelepítéssel. 11. A megkérdezettek vallomásaikban csak azt mondták meg, hogy melyik megyében születtek. Községet ritkán említenek .Az eddig feltárt forrásaink sajnos nem alkalmasak arra, hogy megközelítőleg is körvonalazzuk valamely község lakóinak származását. Ez már azért is körülményes, mert a betelepülés nem egyszerre és többnyire nem is egy megyéből történt. 12. Alsó-Bodony három jobbágyának betelepítési szerződésében olvashatunk a jobbágyok kötelezettségeiről és jogairól. (NmL IV. 31. Processus terminati 1754/1172). Tari Mihály 70 éves csecsei jobbágy 1752-ben tett vallomásából: a midőn valamely Ember Jobbágynak be tette magát a melly Földes Ûrtul Levelet hozott magával, tehát az Helység Bírája rendszerint osztotta mind Rétet s mind földet kinek-kinek egyaránt..." (NmL IV. 31. Processus terminati 1747/890.). 13. NmL IV. 1. Közgy. iratok Z. 1749/1. 14. NmL IV. 31. Processus terminati 1754/1172. 15. Uo. 1754/1203. 16. A mai Nógrád megye területén elpusztult helységek felsorolása megtalálható: Nógrád megye műemlékei. Bp. 1954. 431—434. 1. A felsorolás hiányos. 17. Radványi Ferencnek (a megye első monográfia írójának) Legenden ~5, Szécsénykovácsiba 4, Kiskérbe 2. Nedelistyén 1, Kiskürtösön (ahol lakott) 3 egész házhelye volt. (NmL IV. Inzuisitiones 1727/8, 1747/104.). 18. Kökényes falunak egyidőben öt földesura volt. (NmL IV. Instantiae 1793/207.). 19. Ilyen nemesek laktak Cserhátszentiván, Rimóc, Nógrádmegyer, Nagylóc, s£b. községekben. 20. Harmati Béla: Az ősagárdi ág. hitv. evangélikus egyház története. Osagárd, 1936. 4. 1. 21. NmL IV. inquisitiones 1740/71. 22. Uo. 1753/63. 23. Kálnay, i.m. 9—22. 1. (L.: 5. sz. jegyzet). 24. NmL IV. 3. Közgy. iratok 1/1794/653. 25. Chobot Ferenc : A romhányi plébánia története. Bp. 1913. 71. 1. és NmL IV. 31. Processus terminati 1754/1172. 26. NmL IV. 1. Közgy. iratok Z. 1749/1. 27. A község harmadik része az esztergomi káptalané volt. Az elpusztult falunak ebbe a részébe katolikusokat telepítettek. (Kálnay, i.m. 8. 1.). 28. NmL IV. 1. Közgy. iratok 1/1714/98—3—19. 29. Uo. F. 1771/44—86. 30. NmL IV. inquisitiones 12—1771/142. A fentebb említett földbirtokosok a legritkább esetben birtokolták az egész falut. így a telepítést csak az ő birtokrészükre értjük. Gyakran előfordulhatott, hogy ugyanabba a faluba más földbirtokos katolikusokat telepített. Itt jegyezzük meg, hogy nemcsak evangélikus, hanem katolikus szlovákokat is telepítettek a megyébe. Ilyen község pl. Nézsa. 31. NmL IV. 1. Közgy. iratok 1752/27. 32. Borovszky, i.m. 17. 1. Más forrás 1721-re teszi a község betelepítését. (Schräm, i.m. 660. 1.). 33. Trázs (Örhalom) községben 1781—1828 között két egész telekkel emelkedett a jobbágyok által használt telkek száma. Az öt új jobbágy közül négyen negyed, egy pedig egész telket kapott. (NmL 1781. és 1828. évi összeírások). 34. NmL rv. 3. Közgy. iratok 1831/19. 35. Acsády Ignác: Magyarország népessége a pragmatica sanctió korában 1720—21. Bp. 1896. 350—352. 1. 36. NmL 1728., 1771. évi összeírások. 37. NmL IV. Processus terminati 1754/1207. 38. NmL IV. Inquisitiones 1728/22. 39. Uo. 1737/40. 121