Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (1975)

Zólyomi József: Adatok Nógrád megye parasztságának XVIII–XIX. sz.-i történetéhez

\' '-•,' \.^'/„'': ,:

;

: '•••.', ;ч','.-' ./* ~-:.'J>

; ~ T^ff?""- •'..'. ' % .. ' ', ' 40. Uo. 1737/22. 41. NmL IV. 31. Processus terminati 1748/973. 42. Radványi Ferenc: Collectanea ad históriám Comitatus de Nógrád. (OSZK. Fol. Lat. 315.). 43. NmL IV. Inquisitiones 1737/22. 44. Uo. 1753/93. 45. NmL IV. 31. Processus terminati 1760/1531. 46. NmL IV. Inquisitiones 1737/26. 47. Tari Mihály 70 éves csecsei jobbágy vallomásában olvashatjuk: „...a mellynek pedig nagyobb birtoka volt Bíró adása nélkül is maga ereje Szerint ortot magának." (NmL IV. Processus terminati 1747/890.). 48. Az északon fekvő Udornya, Abelfalva községekben irtványföldeket nem írtak össze a XVIII. század közepén. (NmL 1771. évi összeírások). 49. A szécsényi járás 1720. évi összeírásában 13 községről jegyzik meg, hogy a földeket háromnyomásban művelik. (NmL 1720. évi összeírás). 50. A XVIII. század első felében forrásaink tíz esetben utalnak arra, hogy a jobbágyok rendszeresen trágyázzák földjeiket. (NmL IV. Inquisitiones 1737/41, 1732/8, 1734/28, 1743/69, 1744/109, 1745/11, 1746/61.). 51. NmL IV. 22. Nógrád megye adószedőjének iratai, b. (Kárösszeírások 1735. Továbbiakban: Kárösszeírások). 52. NmL IV. 1. Közgy. iratok 1738/42. 53. Acsády, i.m. 353. 1. 54. NmL IV. 31. Processus terminati 1761/1497. 55. Uo. 1761/1498. 56. UO. 1761/1489. 57. Uo. 1761/1492. 58. Uo. 1761/1493. 59. Uo. 1761/1486. 60. Uo. 1723/101. 61. UO. 1754/1208. 62. Niedermann Imre véleménye szerint a XVIII. század közepétől a losonci piac veszített jelentőségéből, a súlypont Vác:a helyeződött át. (Niedermann Imre: Nógrád és Besztercebánya. In.: Nógrádi élet a régi világban. Bp. 1942. 13. 1. (Kutatásaink azt bizonyítják, hogy a losonci piac jelentősége nem csökkent a század közepétől. (Vö.: Mocsáry Antal: Nemes Nógrád vármegyének Esmértetése . . . Pest, 1826. II. 43—44. 1.). 63. Acsády, i.m. 352. 1. 64. NmL 1720. évi összeírás. 65. NmL IV. 1. Közgy. iratok Z. 1734/2. 66. NmL IV. Inquisitiones 1721/2. 67. Balassagyarmaton még 1852-ben is kétnyomásban művelték a földeket. (Bozena Nemcova: Balassagyarmat néprajza. Kézirat). 68. NmL IV. Inquisitiones 1753/1875. 69. NmL IV. 31. Processus terminati 1770/1875. 70. NmL IV. 71. Archívum mixtum III. 1828/1. 71'. Rádai Pál iratai, 1703—1706. Bp. 1955. 6. 1. 72. NmL IV. Inquisitiones 1732/8. 73. Néhány esetben bérmunkásokkal is találkozhatunk a XVIII. század első felében. Patkó István ebecki nemes 1721-ben „pénzes ekékkel" szántatta meg földjét. (NmL IV. Inquisitiones 1721/1.) — Nándori Bene István Karancskeszi (NmL IV. Inquisitiones 1731/82.), és Meskó János petői birtokán béresek alkalmazásáról tudunk. (NmL IV. 31. Processus terminati 1716/115.). 74. 1732-ben a vecseklői jobbágyok és zsellérek Nagy-romhányba, a nagy-romhányiak viszont Vecseklőre jártak rendszeresen dolgozni. (NmL IV. Inquisitiones 1732/8.). 75. Az idevonatkozó adatokat a résztanulmányoknál közöljük. 76. Egy vilkei kárbecslésben olvashatjuk: „Kis István zsellérnek és a nála zselléreskedő Medo Ferencnek minden házi eszköze elégett." (NmL IV. 22. Káröszszeírások 1830). 122