Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (1975)

Zólyomi József: Adatok Nógrád megye parasztságának XVIII–XIX. sz.-i történetéhez

Az Mely megyébe Mely községbe ill. városba Mely községekből elköltözött családok száma Lehotka 1 Szentes Panyidaróc 1 Pozsony Magyarbél Párkány 1 Somorja Ebeck 1 Cseklész Patak 1 Bars Léva Heréd 1 Csejkő Veres 1 Torna Torna Terbeléd 1 Nyitra Újlak Nagvzellő 1 Újváros Tóthartyán 1 Vámosfalva 1 Szerdahely Dejtár 2 Felso-Szöllős Tóthartyán 2 Tolna Paks Závoda 1 Dunaföldvár Dejtár 2 Szekszárd Gács falva 1 Zólyomi Korpona Nagylam 1 Polonka Gergelvfalva 1 Viglás Budalehota 1 Nagyszalatna Felsőesztergály 1 Szabolcs Túra Gergelyfalva 1 Az összeírás alapján a megyéből elköltözöttek számát 1680—1720 között 3570—5380 főre becsülhetjük. A vándorlás későbbi ütemére kimutatásaink nincsenek, de a fentebb közölt adatainkon kívül az összeírások névanyagának vizsgálata is bizonyítja a lakosság folyamatos elköltözését a megyéből. A megye négy járásából 5—5 község 1771. és 1828. évi összeírásainak névanyagát hasonlítottuk össze. A húsz község közül 12-ben cserélődött ki teljesen a lakosság a két felmérés között.

148 A lakosság elköltözésének formája általában a szökés volt. A többnyire spontán, azonos időpontban esetleg néhány családra korlátozva történt. Az újratelepítés időszakában még nagyobb időegységet figyelembe véve sem jelentős az egy községből elvándorlók száma. 1680—1720 között megszökött 1411 jobbágy a megye 179 falujából indult útnak, vagyis falvanként átlag 7,9 jobbágy.

149 Lényegesen nem változott meg a szökések aránya a 20-as évek után sem. Dengelegrői 1723—1733 között 7, Felsősztregováról 1720—1742-ig 8 jobbágy szökött meg.

150 A század második felétől, a fentebb említett falvak lakosságának teljes kicserélődésére utalva, a községenkénti elvándorlás nagyobb ütemű lehetett. Csecséről

151 1779—1785 között 12 porciót fizető lakos, Nagy-Sztracinból 1810—1817-ig 33 férfi és 32 aszszony „ment le az ország alsó részeire."

152 Természetesen, hogy ebben az időben sem egy-két év, hanem néhány évtized alatt cserélődött ki a falvak lakossága. Ritka kivételként említhetjük meg Sámsonháza és Szúpatak esetét, ahonnan az egész falu népe — sajnos indító okait nem ismerjük — 1815 tavaszán a Bánságba költözött.

153 Hol telepedtek le a megyéből mp^^wtt lakosok? Mint forrásaink erre utalnak, a török u*

au el

°ször a felvidéki (Hont, Nvitr«, ZÖlyomï ^»«увкое vándoroltak nagyobb tömegben nógrádiak.

104 A 118