Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (1975)

Zólyomi József: Adatok Nógrád megye parasztságának XVIII–XIX. sz.-i történetéhez

tényleges gyarapodás azonban csak 114 telek, mert közben az uradalmak 346 házhelyet majorságukhoz csatoltak, vagy elpusztultként tartották nyilván.

123 Mivel a telkek számánál (1771—1838 között) lényeges emelkedést alig tapasztalhatunk, azért a két összeírás között a jobbágyháztartások számában sem történt nagyobb változás. Míg az úrbérrendezéskor 7950, addig 1828-ban, közel hatvan évvel később, 8475 vagyis alig ötszázzal több jobbágyháztartást írtak össze a megyében.

124 Nem ilyen lassú ütemben emelkedett azonban a megye lakosságának létszáma. Míg 1720-ban 30 423, 1787-ben 148 084, addig 1837-ben 181 726 főre becsülik a megye lakosságát.

125 A majorsági és telki földek a nagylétszámú lakosságnak megélhetést biztosítani nem tudtak. A lakosság számához viszonyított szűk határ, mint erre fentebb már utaltunk, jobbágyok és zsellérek, az elszegényedett nemesek vándorlásához vezetett. d) A nemesi birtokok felosztása. A nemesek között gyakran tapasztalt osztozkodás, elkülönülés is jobbágyvándorláshoz vezetett. Bezzegh Éva surányi földbirtokos, amikor az 1710-es években felosztotta birtokát gyermekei között, a telkeket oly apróra tördelte, hogy azon a jobbágyok nem tudtak megélni. Közülük többen Nagykátára (Pest m.) költöztek.

126 e) Vallási ellentétek. Korábban már utaltunk azokra az ellentétekre, amelyeket az ellenreformáció robbantott ki a protestánsok és a katolikusok között. A vallásüldözés jobbágy szökésekhez is vezethetett. Ezt bizonyítja az az 1746. évi balassagyarmati példa is, amikor az egyik tavaszi éjjelen 18 evangélikus jobbágy szökött meg a városból. A jobbágyok szökésére azért került sor — az ügyben kihallgatott tanúk vallomása szerint — mert a katolikus plébános magához hívatta az evangélikusokat és kijelentette előttük „ ... hogy mihellyest az Templom megkészöl (a katolikus templom építéséről van szó — ZJ) minnyáj oknak Pápistává kelletik lenni, másképp aki az nem lészen, a városbul kiűzetik." Ezen kívül nehezményezték az evangélikusok azt is, hogy „...vannak közöttek ollyanok az kiknek Pápista feleségeik lévén Gyemekeiket Pápista hitre hajtani kínszeríti." A gyarmati jobbágyok szökésének vallási hátterét hangsúlyozza az a tény is, hogy a szügyi és csesztvei evangélikusok kocsikat biztosítottak részükre, a gutái (Galgaguta) bíró — aki szintén evangélikus volt — viszont oly lassú ütemben kezdett hozzá az elfogatásukra kiadott parancs végrehajtásához, hogy azok minden bántódás nélkül átléphették a megye határát.

127 f) Templomok, kastélyok építésének terhei. A megye újratelepítésével egy időben megkezdődött az elpusztult vagy megrongálódott templomok és kastélyok helyreállítása. A 20-as 105