Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 20. (1974)

Szvircsek Ferenc: A magyar iparfejlődés hatása a XVIII–XIX. századi Nógrád megye üvegiparának fejlődésére

földművelés nem fejlődhetett ki ezen a vidéken. Viszont az erdészet és ab ehhez kapcsolódó erdei ipar fejlett volt. (Ipartörténeti szempontból e vidék jellegét később a bányászat és a vasipar határozta meg, az üveghuták jelentősége háttérbe szorult) „Mocsáry Antal 1826-ban így írt erről: „a vármegye alsó és közép tájékán tiisízita búza, s leginkább rozs nagymértékben termesztetik, melyből egy mag tizet is ád . .. a borból, sokféle gyümölcsökből, dohányból, kukoricából és más teremtvényekből is hasznokat látják ... lakosai. Azonban sok ... helységek a tűz és épületfában nagy fogyatkozást szenvednek ... Északi része hidegebb éghajlat alatt fekszik... s azért itt leginkább crak borsó, lencse, pohánka, s egyéb főzelékek és zab termesztetik ... Azonban bővelkedik fával úgy, hogy a lakosok hordókat, szekrényeket, fazekakat, deszkákat és más szükségeseiket készítenek, melyeket eladván, az alsó és középtáji lakosoktól szerzik azt meg, amiben szükséget szenvednek."

5 Tulajdonképpen Nógrád vármegyének az északi része és a Felvidék, a Kárpátok láncainak belső lejtőjén lévő erdőségek még szinte ősállapotokat tükröztek, a megbontatlan bükk, tölgy és fenyőerdőkkel. Ezért nem véletlen, hogy a megye üvegiparának bölcsője itt volt a megye északi részén, ahol a lakosok évszázadok óta űzték ősi ipari mesterségüket, a fafeldolgozást. Erről így ír a továbbiakban Mocsáry Antal: „ ... Cseh-Brezo- ... nagy erdeje van ... lakók hordókat és kerekeket készítenek ... Málna-Pataka ... határa Szamatertsi határig ... deszka metsző malom is van az Ipolyon .... deszka és zsindelykészítéssel... gazdag erdőségek ... Mlágyón fa-edény készítésével foglalkoznak".

6 A paraszti iparűzés keretei közé tartozott a fafeldolgozás. A XVIII. század elejétől jelentős tétel volt a hazai iparunk és kereskedelmünk történetében, az ipari nyersanyagok exportjában a hamuzsír. Ezt az üveg és textiliparban használt anyagot korábban csak kis mennyiségben állították elő az országban és a megyében is, általában a kis huták — szükségletüknek megfelelően. Az európai ipari fejlődés eredményeképpen — az erdők kipusztulása miatt — a figyelem Magyarországra irányult. A földesurak szívesen adták bérbe a vállalkozóknak az erdőket hamuzsírfőzés céljából. Az eddig csak tűzifa, szerszámfa, makkoltatás tekintetében számottevő erdők új jövedelmi forrásként jelentkeztek. A magyar hamuzsír nemcsak a hazai huták számára lett fontos, hanem megindult nyugat felé a textilgyárakhoz. Lassan túltermelés állott elő, az árak estek, és közben az erdők óriási károkat szenvedtek. Egy huta működéséhez 8—10 ezer hold erdőre volt szükség, mert egy mázsa fa elégetésével csak 0,5—2 kg hamu ke98