Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 20. (1974)

Szvircsek Ferenc: A magyar iparfejlődés hatása a XVIII–XIX. századi Nógrád megye üvegiparának fejlődésére

Tehát a Felvidék, és maga a szlovákiai üveggyártás kezdete néhány évvel megelőzi a Cseh-erdei cseh üveghutákat.

1 Ismeretes az is, hogy 1670-ben Ulmb mester telepedett le a Garam menti Űj-Bányán (Nova Bána) a felmerült üvegszükségletek miatt. De azt már nem tudjuk, hogy miért akadt el a helyi fejlődés az üvegiparnál, mert már az 1700-as évekből azt ismerjük, hogy a magyarországi hutákba oseh-morva üvegkészítőket toboroztak és telepítettek le a Felvidéken, mint pl. Rákóczi fejedelem Munkácson. De miért a Felvidék vonzotta a letelepülőket? A kutatók véleménye megegyezik abban, hogy a kiterjedt erdőségek kedveztek az üvegipar mind erősebb kibontakozásának. Ismeretes, hogy ezen a vidéken óriási kiterjedésű erdőségek húzódtak, és a régi üvegcsűrök olvasztókemencéi szinte falták a tűzifát. A káliumüveg gyártásához a homokon, mészkőn kívül még fontos alapanyag volt a hamuasír, amely a bükkfa hamujából nyerhető. A kiterjedt erdőségek hasznosítására természetesen kínálkozott az üveggyártás. Az uradalmak, a XVII—

XVIII. században, üveghuták felállításához kezdenek a bükkerdőkben. Egyedüli oknak az üveghutái;, mint hasznosítási lehetőséget az erdőbirtoknak nem lehet elfogadni. A fa, mint tüzelőanyag, és egyben a fahamu fontos alapanyaga, de mellette szükség van még üveghomokra (kovasavra) és a legfontosabbra a munkaerőre, hutamesterre. Az erdőségek hasznosítása a földesúri gazdálkodás körében már régen megindult. Paraszti iparűzés keretébe tartozott az erdőirtások során kivágott fák feldolgozása — gerenda, deszka, zsindely és hordóként. Ezek készítése mellett a szénégetés és a hamuzsírfőzés a legfőbb ágai ennek a tevékenységnek.

3 így egyöntetűen nem lehet állítani, hogy a hutákat csak az erdők kihasználásáért építették, hanem igenis a tényleges szükséglet fedezésére. Sajnos Nógrád területén nem ismerünk olyan őshuta telephelyeket, és üvegcsűr maradványokat, melyek a kezdetleges ipari tevékenység nyomait őriznék. Rekonstrukciójukra azonban a kezdetleges ipari tevékenység nyomait őriznék, a XX. századtól eltekintve — nem volt szükség, a kéziszerszámok pedig több évszázadon keresztül azonosak maradtak, a gyártásban sem történt változás a vegyipar fejlődéséig, és a technikai újítások bevezetéséig. Ezért az egri múzeum által végzett feltáió munka (Mátraszentimrén), és a többi feldolgozás képet adhat arról hogyan működtek, milyenek voltak a munkakörülményeik ezeknek a kis hutáknak/' A gyáripar alakulása, az egyszerű kis üvegcsűrök és a technika haladásával, a közlekedés fejlődésével lassan nagyüzemekké alakultak át A kis huták helyét átvették a nagybani termelés minden előnyét kihasználni tudó tőkés társaságok. Ezek ismeretében vizsgáljuk meg a nógrádi üvegipar alakulásának körülményeit. A nógrádi táj természeti adottságaiból következik, hogy jelentősebb í)7