Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 20. (1974)

Kapros Márta: A gyermekekre vonatkozó preventív és produktív mágikus szokások az Ipoly menti néphagyományban

Másik gyakori eljárás, hogy miután kiderítették, ki vagy kik igézhették meg a gyereket, felkeresték az illetőt és kértek a hajából néhány szálat. Hazaérve a szemétlapátra parazsat húztak, rádobták a hajat, s a kicsit abrosszal letakarva a füst fölé tartották (Hugyag, Ludányhalászi, Nagyoroszi, örhalom).

88 Ha ez nem segített, következtek a különféle fürdetések. Ezek együtt jártak a megpárásítással: amikor kiöntötték a fürdővizet a teknőbe, előbb a pára fölé tartották a lepedővel, abrosszal letakart kisgyermeket, majd ha a víz már kézmeleg volt, akkor kezdtek a fürdetéshez. Láthatjuk majd, hogy a különböző főzetekkel történő fürdetések lefolyásában sok elem cserélődik, hogy ezzel hatásosabbá tegyék a gyógymódot. A fürdőket igyekszem abban a sorrendben ismertetni, ahogy az emlékezet szerint egymás után végezték, amennyiben az előző hatástalan maradt. Természetesen ez nem volt szigorú sorrend, sokszor egy-egy újabb tanácsra változtattak rajta. Bár nem annyira elterjedt, de enyhébb esetekben alkalmazták a következőt: rozslisztből gyúrtak tésztát, csíknak elvágták, s abban a lében fürdették meg s gyermeket naplemente előtt, amiben ezt kifőzték. Vannak, akik azt állítják, hogy nem elég egyszer, három alkalommal kell megismételni, három egymást követő nap. A tésztát utána kidobták a baromfinak (örhalom). Különböző növények főzetét szintén gyógyító hatásúnak tartották. Sokan a szénapernyét vélik legjobbnak, mert abban mindenféle fű van (Hugyag, örhalom)."

0 Csesztvén a kakukkfüvet, marmancsot (kamilla), tisztesfüvet ajánlják. Bernecebarátiban a szamártövist „igézetrül való virág"-nak tartják.

90 A legtöbb helyen már nem tudták megnevezni a füveket, de a főzetben történő fürdetésről tudnak. Ha komolyabb az eset, akkor kilenc sírról kilenc féle füvet kellett hozni a temetőből. Ezt többnyire a család valamelyik férfi tagja végezte. Egyesek szerint napfelkelte előtt kell szedni, mások azt állítják, hogy pont akkor kell kezdeni tépni, amikor a déli harangszó megkondul (örhalom). A fürdetés időpontját tekintve megoszlanak a vélemények : napfelkelte előtt, déli harangszókor (örhalom), vagy három harangszókor kell megismételni úgy, hogy közben mindig elmondják az Űrangyalá-t (Litke). Kilenc sírról nemcsak füvet szoktak szedni, hanem földet is. Mások hét vagy tizenkét sírt emlegetnek. Ezt éjfélkor kell szedni visszakézbül, úgy fél-fél maroknyit. Napfelkelte előtt kell fürdetni három napon keresztül (Hugyag, Ludányhalászi, örhalom). Súlyos esetekben alkalmazták a következőt. Ha kislány volt beteg nőstényrókát, ha fiú, bakrókát fogtak, s ennek a fejét főzték meg. Amikor a fürdővizet kiöntötték a teknőbe, már következtetni lehetett: ha a gőz felfelé száll, jobban lesz a gyermek, de ha csak vízszintesen terjeng, akkor meg fog halni. Fontos volt, hogy hol áll a fürdetőteknő : vagy az ajtótól, vagy az ablaktól számított harmadik keresztgerenda alá kellett tenni (Ipolyfödémes). Először még szőröstül-bőröstül főzitek meg a rókafőt — ilyenkor inkább csak párították a kicsit — aztán feltették a padlásra. Amikor kellett, újra elővették, végül már csak a koponya maradt (Ludányhalászi). Egy-egy ilyen koponya azután sorraj árt a faluban (örhalom). E célra kutyakoponyát is használtak (Bernecebaráti). Ezek a gyógymódok a leggyakoribbak, de van még néhány amit ismernek. Jó kilencféle gyümölcsfáról tört ág főzete, kilencféle babszemből főtt lé (Ipolyfödémes). Ludányhalásziban azt ajánlják, hogy egy fekete tyúkot kell megfőzni tollastól, s annak a levével egymást követő három napon megpárolni a kis beteget. Kilenc özvegyasszonytól vagy özvegyembertől kért vas főzete is megfelel, attól függően, hogy a beteg fiú vagy kislány (Örhalom).

91 89