Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 20. (1974)

Kapros Márta: A gyermekekre vonatkozó preventív és produktív mágikus szokások az Ipoly menti néphagyományban

Az sem mindegy, hogy a gyermeknek, ha felnő, hogyan alakul a szerelmi élete. Ha fiúgyermek kedden született az jó jel, mert „bolondulni fognak érte a lyányok" (Csesztve). Ilyen vonatkozású az a szokás is, amely szerint az újszülött kislányt gatyába, a fiúcskát pendelybe törölték meg először (Őrhalom). A kedvező tulajdonságok még nem mindenben jelentenek biztosítékot a boldog élethez, fontos, hogy pénze is legyen a gyermeknek, ha felnő. Leggyakrabban az első fürdővízbe dobott pénzzel igyekeztek ezt biztosítani (Bernecebaráti, Csesztve, Drégelypalánk, Litke, Ludányhalászi). Ez a célja annak is, hogy a bába az újszülött kezébe egy pénzdarabot tett (Nagyoroszi, örhalom).

55 A gyermek jövőjével kapcsolatban általános az a kívánság, hogy szerencsés legyen. Bizonyos előjeleket ismertek erre vonatkozólag. Aki pénteken vagy a hónap 13. napján születik, az szerencsétlen lesz (Bernecebaráti, Csesztve), viszont az újév első napján született gyermeknél nincs ok aggodalomra (Bernecebaráti).

56 A hetedik gyermek is szerencsés lesz (Örhalom). Ugyanezt tartották a foggal született (örhalom)

57 és a burokban született (Ludányhalászi, örhalom) csecsemőről is. Legszerencsésebb az, akin még a törvény sem fog. A burokban született gyermeknél a burkot el kell tenni. Amikor kereszteléshez készítik elő a kicsit, a burkot a testéhez kötik, s úgy viszik el a keresztelőre. Azután még hat alkalommal kell a burkot keresztelésre vitt gyermek pólyájába dugni. Akinek a burkát így hétszer megkeresztelték, olyan szerencsés lesz, hogy ha a legsúlyosabb bűncselekményeket követi is el, akkor sem tudják elfogni (Liké). Vannak akik azt állítják, hogy az eltett köldökzsinór is szerencsét hoz a gyermeknek (Ludányhalászi). Szerencsének tartották azt is

j ha a legényt nem viszik el katonának. Sorozáskor a gatya korcában dugott köldökzsinór (Litke), vagy a burokból eltett darabka (természetesen csak, ha az illető burokban született) biztosítja, hogy „nem vették be" (örhalom). Van olyan rendkívüli képesség is, aminek nem örültek. Töredékesen, keveredve ugyan, de megtalálhatók még a foggal születés eredeti értelmezésére utaló adatok.

58 Az így született ember „tud úgy mindent mondani" (Csesztve), „abból lesz a táltos, jósló" (Ludányhalászi). Általános vélemény szerint az ilyenekből garabonciás gyiják lesz (Csesztve, Hugyag, örhalom). A foggal született gyermeket hétéves korában sárkányok ellopják, mégpedig úgy, hogy nagy forgószél kerekedik; ezért az ilyen gyermeket nem is igen engedték ki a házból, ha vihar közeledett. Ez nem akármilyen vihar volt: a kéményeket lesodorta, fákat csavart ki tőből, sőt házakat is összedöntött (Örhalom). A garabonciás azután hasonló nagy viharokat tud csinálni (Ipolyfödémes, Örhalom). Arról lehetett megismerni, hogy tejet és tojást kért, amikor betért egy házba. Hiába kínálták süteménnyel, hússal, akármivel, neki csak a tej kellett. Ha pedig nem kapta meg, akkor vihart csinált (Csesztve, Hugyag, Ipolyfödémes, örhalom). Ha összefüggően már nem is tudják elmondani a táltos, garabonciás jellemzőit, hallani még ilyen tanácsot: „Azzal ne álljon szóba, az négy fogval született!" Ha a gyermek foggal (többnyire bölcseségfog) született, azt a bába lehetőleg nyomban a szülés után kihúzta, s ezzel megelőzték a bajt (Hugyag, Ipolyszög, örhalom). A gyermek egészséges fejlődése A gyermekkel kapcsolatos mágikus szokások gyűjtőpontja a születéstől a keresztelésig terjedő időszak. Fejlődését azonban továbbra is preventív szoká84