Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 20. (1974)

Kapros Márta: A gyermekekre vonatkozó preventív és produktív mágikus szokások az Ipoly menti néphagyományban

feltétlenül a terhesség alatt, már lánykorában is — összenőtt gyümölcsöt (kettes szilvát, kettes gyümölcsöt) evett, azért születtek ikrei (Csesztve, Hugyag, Ipolyfödémes, Litke, Ludányhalászi, örhalom). Amikor a nők a patakra mentek mosni, mindig ügyeltek, hogy a hátikosárban ne legyen két súk (mosósulyok), mert akkor ikreik születnek (örhalom). Mások a nemzessél kapcsolták össze: „Hát úgy beszélték, attul vót, hogy kellett vóna neki kétszer is az asszony, de valamiér' akkor éppen nem lehetett csak egyszer, oszt egyszerre lett a kettő" (Örhalom).

53 A gyermek sorsa, jövője A továbbiakban arra keressük a választ, melyek azok a képességek, jellemvonások, adottságok, amelyeket vagy elkerülni igyekeztek, vagy éppen biztosítani akartak az újszülött számára. Ez a kérdéskör szoros kapcsolatban áll a gyermek sorsával, hiszen bizonyos képességek birtokában másképpen alakul az élete; máskor ezt figyelmen kívül hagyva közvetlenül a jövőt igyekeztek különböző rítusok segítségével befolyásolni. A boldoguláshoz legfontosabbnak tartják, hogy munkájában kiemelkedő, dolgos legyen. Egyesek szerint azért kell eltenni az újszülött köldökzsinórját, hogy ha három vagy hat éves korában ki tudja bontani, akkor biztosak lehetnek benne: „híres munkás lesz" (örhalom). így a leány ügyes lesz a fonás-szövésben, jól varr, szépen tud majd horgolni, kötni, a fiú pedig érteni fog a fúrás-faragáshoz. Ezt a célt szolgálta az is, hogy amikor az újszülöttet megfürdették, „a kézibe nyomdostak mindenfélét": a kislánynak tűt, orsót, horgolótűt, a fiúnak baltát, kalapácsot, szekercét, villát, „csak éppen az ekét nem tudtuk bevinni". Ez többnyire a nagymama, de régen nemegyszer a bába feladata volt (Hugyag, örhalom).

54 Tiltották, hogy az állapotos asszony mákos ételféleségeket egyen, mert buta gyereke születik (Litke). Első fürdetés után piapírt, ceruzát nyomtak az újszülöttkezébe, ezzel vélték biztosítani, hogy okos ember lesz belőle (örhalom). Bizonyos jelenségekből következtetni lehetett. A burokban született gyermek okosabb lesz az átlagosnál (örhalom) ; sokan ugyanezt a következtetést vonták le a foggal születésről is (Bernecebaráti, Litke, örhalom). Van, aki azt állítja, ha a gyermek ki tudja oldani a köldökzsinórját hét (örhalom) vagy kilenc (Csesztve) éves korában, akkor nagyon okos lesz. A szelíd, csendes természetet szerencsésnek tartják, mert az ilyen embereket mindenki szereti. Az úrnapi gunyhóból nemcsak piros rózsaszirmokat vitt haza a leendő nagymama, hanem fehéret is. Ezt ugyancsak beleteszik az első fürdővízbe, ettől a gyermek „ártatlan" lesz (Nagyoroszi). Amikor a keresztelésről hazatértek, a keresztanya ezekkel a szavakkal tette le a gyermeket: „Elvittük a pogánykát, meghoztuk a báránykát". A szokás általánosan ismert, Nagyorosziban azt is hozzáfűzik indoklásul, hogy ez esetben a gyermek olyan szelíd lesz, mint a bárány. Ilyenkor egy szegetlen kenyeret tettek az asztalra, hogy majd mindenki úgy szeresse a gyermeket, mint a kenyeret (Nagyoroszi). Az újszülött első fürdővizét ajánlatos az utcára önteni, ahol sokan járnak, mert úgy vélik, akkor sokan fogják szeretni majd (Nagyoroszi). A kedden született gyermekekre mondták hogy „kedvesebbek a családnak", ezeket jobban szeretik, mint a többit (örhalom). 83