Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 20. (1974)
Zólyomi József: Nógrád megye népi építkezése a levéltári források alapján (1700–1850)
változatokból ismerik forrásaink. Építőanyagáról, formájáról semmit sem tudunk. A fundus építményei között elfoglalt helye eléggé egységes. Mindenütt közvetlenül az istálló mellé építették. Néhány példa ennek szemléltetésére: Kozák András lesti jobágy 1758. évi tűzkárából: „háza, Pitvara, két Kamarája, két Istállója és Szekér állása egy fedél alatt... " 45 ° Gubér Márton poltári jobbágynak „Más födél alatt Kér marha Istálója Szekér Szén..." is megégett 1763-ban. 451 Tóth Pál becskei lakosnak „háza, két Komrája egy Istálója, Szekér Szín egy fedélben" égett meg az 1771. évi tűzvész alkalmával. 452 A szekérszín méretéről csupán egy adatunk tájékoztat: öregebb Sajben Mihály bokori jobbágynak 3 3/6 öl hosszúságú, 2 3/6 öl szélességű színje volt 1807-ben. 453 A Pelyvaszín, faragószín Pálinkafőző ház Levéltári forrásainkban a kocsiszínen kívül gyakran találkozhatunk a pelyvás-szín és faragószín említésével. Becskén (1771) a juhakol végébe építették a faragószínt/ 154 A pályvaszín htlye általában a pajta mellett volt. A faragószín a megye erdőben gazdag falvaiban mindenütt előfordult. H A XVIII. század elejétől fontos építménye volt a paraszti udvarnak a pálinkafőző ház. Szinte minden gazdagabb jobbágy fundusán megtalálható a megye középső és északi részén. A pálinkát főleg szilvából főzték. Az építmény pálinkafőző ház, pálinkaház néven fordul elő forrásainkban. Berendezésére csupán egy adatunk utal: Kovatsik György divinyoroszi jobbágynak „pálinka Házát vasfazékkal, hordókkal" becsülték fel 1830-ban. 455 Arra nincs adatunk, hogy az udvar mely részére építették a pálinkafőző házát. Líbaól Kújt Az udvar építményeihez tartozott a lúdól is. Anyagára mindössze egy adatunk utal. Csordás Mátyás kallói lakos 1722. évi kárbecslésében ólvashatjuk: „Lúd ól állított karóbuiy. 456 kozunk forrásainkban a falukúttya névvel. 1734 ben Kis-Zellőről, 457 1736-ban Varsány községből említik. 458 A falukútját a község lakói közösen építették. Ez tűnik ki a kis zellői tanúk 1742-ben J
