Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 20. (1974)

Zólyomi József: Nógrád megye népi építkezése a levéltári források alapján (1700–1850)

tett vallomásaiból : „ ... azon kutat még Török időben az falu építette, rótta és tisztította, a kutat mindenkor falu kúttyának tartották."

459 A kutat Vükén (1761)

,,6

° rovásra, Pálfalván (1822) kalitkára építették, melynek pártázattya is volt.

4

"

1 Belül kővel szegélyezett kutakat említenek Pálfalva (1822)

462 és Szklabonya (1835) községekből.

463 A gémeskutat, illetve kútágast először 1744ben említik forrásaink Losoncról.

464 Későbbi előfordulása gyakori: 1753-ban Balassagyarmat,

465 1757-ben Mohóra,

460 1781-ben Szécsénykovácsi,'

6

' 1797-ben Nőtincs,

468 1822-ben Pálfalva,

4

"

9 1830-ban Ipolybolyk és Tarnóc (Ipolytarnóc),

470 1836-ban Liptagerge községekből ismerünk adatokat a gémeskút előfordulására.

47 *A gémeskútnak volt ágasa, gémje, tőkéje, ostora és ennek végén rotskája.

472 Liptagergén 1836-ban a kút ostorát „egy öles vas Lántzal" hosszabbították meg, majd végére vasas vedért szereltek.

473 A falukútja többnyire a település közepe táján helyezkedett el. Egyéb kutak a jobbágyok és zsellérek fundusán is lehettek. Egy endrefalvai jobbágy „az udvarban levő régi el hagyott Kutat" ásott ki 1781-ben.

474 Nőtincs (1735), Vilke (1761), Ipolybolyk és Tarnóc (1830) községekben a belső telken levő kutakat is elpusztította a tűzvész.

475 # Tanulmányunk eddigi részében részletesen foglalkoztunk a lakóházakkal, annak berendezésével és a gazdasági éplületekkel. Már fentebb '<* igyekeztünk rámutatni a lakóház egyes helyiségei, a felsorolt melléképületek kapcsolatára, a paraszti udvaron történő elrendeződésére. Egyegy udvar megközelítőleg teljes épületállománya azonban az eddig közölt adatainkból nem ismerhető meg. A rendelkezésünkre álló többszáz fundus leírásából azokat mutatjuk be, amelyek nemcsak leghívebben tükrözik az udvaí építményeit, de utalnak azok alaprajzi elrendeződésére is. Korabeli összeírások alapján közöljük a bemutatott fundus tulajdonosának társadalmi (jobbágy, zsellér, egész vagy töredékes telkes) hovatartozását is. 1726. Csesztve: Csiernij György egésztelkes jobbágy