Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 20. (1974)
Zólyomi József: Nógrád megye népi építkezése a levéltári források alapján (1700–1850)
Palmas 2—10 akós hordókat is a kamrában tartották. A hambár — amelynek helye ugyancsak a kamrában volt — legkorábbi előfordulása 1733ból Marcal községből származik. Lengyel István jobbágynak négy hambár ja volt, amelyek közül kettőben három kila árpát és 30 kila lisztet tartott. 393 A hambárt ritkán említik forrásaink. A kamrában tartották még az egész- és fél szaI* lonnát, a /iáját és a liszt, bab, lencse, kása, borsó tárolására alkalmas, több rekeszre osztott síofcot, vagyis hosszú ládát is. 394 Gyakran említik forrásaink, hogy a kamra ajtaját, sőt a benne elhelyezett szúszékot is lakattal zárták be. Pajta Forrásainkban paita, pajta, csűrös pajta, toroklatos pajta névvel jelölik. Legkorábbi előfordulása, paraszti tulajdonban, 1717-ből. 395 A pajta elhelyezésére — mint fentebb erre már utaltunk — négyféle gyakorlatot ismertek: az udvarban (többnyire ez zárta le az udvart), a kertben, egy csoportban a falu szélén (Szügy, Nógrád, Szúpatak), vagy kétbeltelkű település esetén a falutól néhány száz méterrel távolabb sorakoztak a pajták (örhalom, Sámsonháza). A pajta építéséről, a felhasznált anyagok mennyiségéről, szerkezetéről keveset tudunk. A rendelkezésünkre álló adatok is inkább uradalmi építkezésekre utalnak. A salgói uradalom felügyelőjét 1731-ben arra utasítja a földbirtokos, •* hogy „Mivel pedig a Csűr Szinye igen Széles ezért középen mind a kétt végin oszlopott a molnár csinállyon egész koszorú fáig, hogy kétt felé nyíló kapuja lehessen." 396 A vilkei uradalom 1746-ban megégett pajtájának sindeles fedele, leveles kapui és sövény kerítése volt. 391 A kétfelé nyíló kapukat a parasztok tulajdonában levő pajtákon is megtaláljuk. A lesti, 338 az alsósztregovai jobbágyok 1758. évi tűzkárában gyakran olvashatjuk, hogy a pajta „két végén nyíló Leveles Fényű Deszkás Kapukkal" égett meg. 393 A későbbi keltezésű iratokban egyre gyakrabban találkozhatunk a pajták leveles kapuinak említésével. Egy-egy pajta felépítéséhez szükséges anyag mennyiségéről csupán egyetlen forrás tájékoztat, az sem paraszti, hanem uradalmi birtokon épült pajtára vonatkozik. Az időpont is ф viszonylag kései, egy 1819-ben Mohóra községben épült Nagy Pajtához felhasznált anyagokat sorolja fel, 400 4!)
