Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 20. (1974)

Zólyomi József: Nógrád megye népi építkezése a levéltári források alapján (1700–1850)

A paraszti tulajdonban lévő pajtához is hozzátartozott a rakodó, vagy fiók. Egy-egy pajtánál számuk 1—4 között váltakozott. Legelterjedtebb a két rakodóval épített pajta volt. A pajta-rakodó kapcsolatára utal Csesztoják Tamás lesti jobbágy 1758. évi tűzkárában olvasható leírás: „a csűrös pajta két felül való három öles rakodója" is leégett.

401 A rendelkezésünkre álló többszáz rakodó méretét feltüntető adatokból megállapíthatjuk, hogy azok szélessége és hossza többnyire mindig azonos volt. A rakodó mérete 3—3, illetve 6x6 öl között váltakozott. A pajta téglalap alakú volt. Ennek szemléltetésére csupán néhány adatot közlünk: 1726-ban Dudás Mihály csesztvei jobbágynak 7 öl hosszú és 4 öl széles pajtája pusztult el a tűzvész következtében.

402 Krajcsi György alsósztregovai jobbágynak 1758-ban 8 öl hosszú és 4 öl széles pajtája égett meg. Ugyanebben az évben az ugyancsak alsósztregovai Malicser Mihály jobbágy tűzkárában 10 öl hosszú és 3V2 széles pajtáról olvashatunk.

403 A megye északi (Lest, Zelene) és középső (Ka~ rancsapátfalva, Alsósztregova) részén fekvő községek 1717, 1758, 1759. évi kárbecsléseiben gyakran találkozhatunk a toroklatos csűrös pajta említésével.

404 Az egyik lesti kárlistából azt is megtudhatjuk, hogy a pajtának „Bikfa Deszkákkal lévén Toroklattya meg padolva." Erről a pajta típusról már ismereteink sajnos nincsenek. A pajta, illetve csűrös pajta megnevezésekből következtetést nem lehet levonni, mert a két elnevezés a megye egész területén megtalálható. Ennek alapján nem jelenthetjük ki, hogy a pajta és csűrös pajta elnevezés szerkezetében, funkciójában egymástól eltérő építményt jelölne. A recens megfigyelésen alapuló néptajzi irodalom úgy tudja, hogy vidékünkön a pajta elsősorban a szemnyerés (nyomtatás, cséplés) színhelye, tárolóhely (széna, munkaeszközök, stb.) funkciója másodlagos.

405 A kutatás során felszínre került levéltári adatok a pajtának elsősorban tároló szerepét hangsúlyozzák. Lantos Benedek karancsapátfalvi jobbágy 1717. augusztus 15-én megégett pajtájában 40 kila árpa, 12 kila rozs, egy harminc kilás szúszék, három kas, egy eke taligástul, egy lóbőr, öt kecskebőr volt.

406 Kis Tamás nagyhalápi jobbágy a sarlóval learatott búza csomókat csűrébe rakatta 1760-ban. Kovács