Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 20. (1974)

Zólyomi József: Nógrád megye népi építkezése a levéltári források alapján (1700–1850)

ban tartották a ruhás szekrényeket, a ládákat, a nyári hónapokban itt is aludtak. Funkciójuk alapján ezeket a kamrákat — a néprajzi irodadalomból ismert terminológia alapján — lakókamráknak nevezzük. Ezek а kamrák a lakóházzal mindig egy fedél alatt épültek. E kamra-típusról fentebb részletesen írtunk. A kamrák másik típusát a gabona, a káposzta, a szalonna és egyéb élelmiszerek tárolására használták. Jellemzője, — ezért is soroljuk a gazdasági épületek közé — hogy nem építették egy fedél alá a lakóházakkal, hanem az udvar valamelyik részén helyezték el. 1735-ben több felsőtiszovnyiki jobbágynak az „udvar másik oldalán" volt a kamrája.

385 Ugyanitt egy jobbágynak „más rendben 7 öl hosszasságú, 3 szélességű három Kamarája" pusztult el a tűzvész következtében.

386 Egy alsósztregovai jobbágynak 1758ban „terhes Komorája" a kert mellett volt.

387 Spanyelka János rózsalehotai jobbágynak 1756ban istállóval egybeépített kamrája égett meg.

,w Fidron Mátyás lesti lakos tűzkára szerint, 1758ban, a kamra a juhakollal volt egybeépítve.

389 A cseh-brézóiak a pajtával építették egy fedél alá a kamrát 1807-ben.

300 Míg a lakókamrának egyszerűen kamra, addig a gabona és egyéb élelmiszerek tárolására használt kamrának terhes kamara, elles ház, búzás kamara, élletes kamara volt a neve. A kamra méretére Lest és Alsősztregova községekből van adatunk 1758-ból: az alsósztregovai Ferko Jánosnak a „Terhes Komorája kinek mind hosza, Szélessége volt 2

l

/

2 öl", a lesti Janove Pál jobbágynak „más fedél alatt ismét két Kamarája 4 öl hosszúságú" volt.

391 A jobbágyoknak általában 2—3 terhes, illetve életes kamrájuk volt. Fentebb már utaltunk arra, hogy ezekben a kamrákban tartották a gabonát a lisztet, stb. A gabona tárolására, a vizsgált időszakban, legelterjedtebb volt a szúszék. Űrtartalmuk 5—70 kila között változott. A gazdagabb jobbágyoknak 5—7 szúszékjuk is volt. A XVIII. század végéig az egész megyében általános volt — ugyancsak gabonatárolásra — a fonott kas. Befogadó képessége, háztartásonkénti száma megegyezett a szúszékkal. A kamrákban levő gabonát még zsákban, hordóban, kádban is tartották. Ludány községben „Gabonatartó nagy hosszú köpü" is szerepel Béres András jobbágy 1738. évi tűzkárában.

392 A káposzta tárolására al-