Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 20. (1974)

Zólyomi József: Nógrád megye népi építkezése a levéltári források alapján (1700–1850)

Csesztvéről 1726-ból IV2, Feleőtiszovnyikról 1735ből 5 öl szélességű házat is ismerünk.

201 A vagyoni állapot és a ház szélessége között is összefüggést állapíthatunk meg. A zsellérek, szegényebb jobbágyok lakóházai általában keskenyebbek (2'/

2

, 3 öl) voltak. Arra sajnos nincs adatunk, hogy a lakóház alapját képező ház, pitvar, kamra egyenkénti mérete milyen lehetett. Talán nem tévedünk, ha e három helyiségből a ház méretét becsüljük a legnagyobbra. Feltevésünket arra a tényre alapozzuk, hogy az általunk vizsgált időszakban, a ház volt a téli hónapokban a nagylétszámú családok szinte egyetlen tartózkodási helye. Mint egyetlen fűthető helyiségben, itt tartózkodtak nappal, és itt aludtak éjjel is. A ház méretét a jelenlegi és a később megszaporodó család várható létszáma, valamint a vagyoni helyzet határozta meg.

202 A második legnagyobb helyiség — rendeltetéséből adódóan — a kamra lehetett. Tüzelőberendezés A lakóház alaprajzi elrendeződéséhez tartozik a tüzelőberendezés vizsgálata. Az erre vonatkozó adatainkat az anyag, a szerkezet (ezen belül a füstelvezetés), formája, helye a lakóházban, első és másodlagos funkciója sorrendben ismertetjük. A tüzelőberendezés anyagára utaló legkorábbi adatunk 1700-ból származik. Kajali Pál somos* kőújfalui nemesről megemlítik, hogy a majorház kemencéjének felépítéséhez szükséges követ a várból hordatta.

203 Sajnos a további adataink is csak nemesi, illetve uradalmi lakóházak kályháinak anyagára utalnak. Az 1758-ban kiadott losonci fazekasok limitációja „Mély Tálacska forma Kályhának", „Fejér négy Szöglető Kályhának", „Közönséges Zöld, vagy Tégla Szín Kályhának árait közli.

204 Benyiczky Lajos pálfalvai uradalmában a cselédházban égetett téglából, a juhász házában vályogból állítottak búbost 1823-ban. Négy évvel később Urbán János kőműves számlájából tudjuk, hogy ugyanitt a kemence felépítéséhez 500 darab égetett téglát 2000 darab mór téglát és 3 kila Szöllősről szállított meszet használtak fel.

205 1830-ban egy füleki nemes házában lévő két kályha „4 darab ütte9* tőtt", a szájához pedig 9 darab faragott követ építettek be.

206 A paraszti lakóházakban lévő kemencék anyagáról, készítőiről sajnos nem szólnak forrásaink. 29