Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 20. (1974)

Zólyomi József: Nógrád megye népi építkezése a levéltári források alapján (1700–1850)

A tüzelőberendezés vizsgálatának egyik legfontosabb kérdése: hogyan történt a füstelvezetés. A kürtő, illetve kémény nélküli lakóházról Markó Tamás nagyzellői jobbágy 1712. június 10-én kelt levele tudósít. A jobbágy a nála elhelyezett német katonák ellen azért emelt panaszt a megyénél, mert azok a „kürtő csinálására" kényszerítették őt, s ezért lakóháza leégett A történteket a jobbágy levele részletesen közli: ,,Sokszor mentegettem magamat és szépen is kértem kvartélyosimat, hogy ne hajtogassonak az kürtő csinálására, mert az én házamon nem lészen jó, mivel az fedése alacson, de aval nem gondítván rútul Szidtak miatta és kintelenítettem kürtőt csinálni, ha velem kürtütt nem csináltattak volna, soha mostan ollyan veszedelemben és kárban nem estem volna."

207 A XVIII. század közepétől a paraszti lakóházak kéményének említésével is találkozunk. A parasztságnál a vesszőből font kémények voltak elterjedve.

208 Agárd (ösagárd) községben a kémények többsége még a XIX. század közepén is fonott volt.

209 A megye szolgabírája még 1850-ben is sürgette, hogy a vesszőből és nádból készített alacsony kürtők helyett célszerű magas kürtőt építsenek.

210 A kémény megjelenésével a kemence tüzelőnyílása áthelyeződött a pitvarba, illetve annak egy részét elfoglaló konyhába. Erre utal a kis-zellői tűzeset kivizsgálását tartalmazó 1812. évi alszolgabírói jelentés is. Ebben olvashatjuk, hogy egy asszony a szomszédba ment tüzet kérni s „... ott egy eleven üszköt vett, azt a Kezébe volt pozdorjába takarta, hanem ez ut közbe Kezét égettni annyira kezdé, hogy a már lángal égő pazdorját tsak hamar pitvara ajtaján Konyhájába vettni Kénteleníttetett."

211 A paróchiák, a tisztek elhelyezésére épült kvartéi y házak, a gazdagabb nemesek lakóházain a XVIII. század első felében is voltak kémények.

212 Forrásainkból a kemence néhány további részét, illetve elnevezését is megismerhetjük. 1707ben egy mulyadi jobbágy kemencéjének vállát említik, amelyen feküdni is lehetett.

213 Karancsságon egy jobbágy háza földig leégett 1756-ban, csupán „ ... a tűz padon, ahol a tűz szokot lenni, egy serpenyű fedelivel edgyütt épen meg maradót... "

214 A tűzpadot még Rimóc,

215 (1777), Kie-Zellő (1812) községekből említik.

216 Egy 1805.