Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 20. (1974)

Belitzky János: Adalékok a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. bányászainak munka- és életkörülményeihez. (Az 1870-es évek igazgatási levelezéséből)

sok kára nélkül a tél közepén elbocsátani, amire nézve szíves véleményüket kérjük". (IV. 384—385.: 884.). November 24-én a saját szügségleten kívüli napi 124 vagon szén elküldéséről ír az aznapi jelentés (IV. 406—407.: 914.). December 4-én 12.500 métermázsa termelésről, illetve napi 115 vagon rakodásról és 10 vagon szén saját felhasználásáról szól a jelentés (IV. 428.: 946.). A remélt nagy fellendülés az 1877. év elején hirtelen összeomlott. Január 15-én ezeket jelentette Zemlinszky: „A pillanatnyilag lecsökkent szénszükséglet miatt 300 munkásunkat el kellett bocsátanunk. Kérjük közölni, hogy elegendő-e, vagy menjünk még lejjebb, mivel mi a termelést e hó végétől mindössze napi 14 ezer mázsán akarjuk tartani" (IV. 500.: 31.). Ekkor csak az Űj-aknából, a László- és a Rudolf-tárókból bányászták a szenet (IV. 516.: 1877. I. 20.

5 50.). A létszámcsökkentést jóváhagyta az IG. és ezért január 29-én „a munkáselszámolások kifizetésére" 4,000 ft rendkívüli utalványozását kérte a BI. (IV. 525.: 67.). Ettől az időponttól kezdve úgy látszik stagnál a rendelések mennyisége, bár ez a részletes heti elszámolások hiányában pontosan nem állapítható meg. A BI heti vagonigényléseiben ezentúl is szerepelnek — mint például az 1877. január 31-iben — a dátumoktól eltekintve, szinte sztereotip módon az ilyen mondatok: „Kérjük, hogy február 3-tól 11-ig a szükségletnek megfelelően rendeljenek vagonokat, de vasárnapira egyet sem" (IV. 527.: 69.). Erre a hétre, amint az február 4-i jelentésből kitűnik, öt napra elosztva 300 vagont kaptak (IV. 532.: 76.). Az ilyen és hasonló adatoknak a feldolgozása azonban már annyira kereskedelemtörténeti jellegű, hogy azzal jelen tanulmányunkban nem foglalkozhatunk. Az azonban kétségtelen, hogy 1877 nyarának végén a termelés ismét fellendült. Ennek következtében az IG szükségesnek látta volna a vasárnapi rakodást is, amire nézve Zemlinszky a szeptember 5-i jelentésében azt kérte, hogy lehetőleg kerüljék, mert a vasárnapi munkáért magasabb bért kell fizetni, mint a hétköznapiért (IV. 895.: 845.). * A társulat a bányászati jog megszerzése érdekében jelentős területeket vásárolt magánosoktól, amelyeken részben mezőgazdasági művelés, részben erdőgazdálkodás folyt. Jelentékeny részük azonban az erózió által tönkretett kopár terület volt, amin a további talaj pusztítást erdősítéssel igyekeztek megakadályozni. Így lett azután a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt egy mezőgazdasággal foglalkozó kisebb uradalom, és egy ennél jóval nagyobb kiterjedésű és jelentőségű erdőgazdaság megszervezője és tulajdonosa. A levélmásolati könyvekben mind a két melléküzemág tevékenységére nézve találunk adatokat. Különösen az erdőgazdaság az, amellyel többet foglalkoznak. Nemcsak azért, mert jelentős tűzifa és bányafa termelés folyt bennük, hanem azért is, mert nagyszabású erdősítést hajtottak végre az újratelepítés és a kopár területek fásítása során. — Ez a mező- és erdőgazdasági tevékenység is megkívánta a maga munkáskategóriáit és rájuk nézve is találunk némi adatot a levélmásolati könyvekben. Feldolgozásuk azonban kívül esik jelenlegi feladatunkon. 195