Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 20. (1974)

Belitzky János: Adalékok a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. bányászainak munka- és életkörülményeihez. (Az 1870-es évek igazgatási levelezéséből)

A termelés csökkenése társulatunknál tovább tart. 1874. december 22-én Zemlinszky 1875-re már csak 3,000,000 bécsi mázsa szén kitermelésével számol (II. 692.: 1721.). A társulat széntermelésének vidékünk szénbányászatán belüli aránya is megváltozott 1872-től 1874-ig. Ez a változás — 1872-ben a nemti adatok nélkül — a következő képet mutatja: Termeltető 1872 1873 1874 bécsi mázsa % bécsi mázsa % bécsi mázsa % Vidékünk többi bányái 1,535,000 22,7 2,599,388 36,4 3,542,575 51,0 Kőszénbánya Rt. 5,240,444 77,3 4,556,546 63,6 3,222,348 49,0 összesen: 6,775,444 100,— 7,155,934 100— 6,764,923 100,— Társulatunk széntermelésének csökkenésében jelentős szerepe volt a jóminőségú sziléziai szenek behozatalának. Ezeket éppen az Oderberg—Rutka—Salgótarján—Hatvan—Budapest közti főútvonalon — tehát bányaigazgatóságunk orra előtt — szállította a MÁV. így azután érthető az a nagy figyelem, amit ezek forgalmára szentelt a BI. Zemlinszky 1875. április 8-án kelt jelentésében például ezt olvassuk: „Stubnya és Rutka között a MÁV pályája sok méter hosszúságban szétrombolódott és emiatt a sziléziai szén hosszabb ideig nem tud bejutni, ami talán lehetővé teszi a mi szenünk eladását" (III. 127.: 377.). Ez azonban nyilván csak az egyik oka a széntermelésünk csökkenésének. Ennek mélyreható vizsgálata a társulatra vonatkozó gazdaságtörténeti tanulmányok keretébe tartozik, és itt ezzel nem foglalkozhatunk. Tudomásul kell azonban vennünk az életkörülmények vizsgálata során, hogy Salgótarjánban és környékén — általunk vizsgált időszakban — nem beszélhetünk a széntermelés minden vállalatra kiható csökkenéséről, és így általános dekonjukturarol sem. Ez a tény nagymértékben megmagyarázza a tapasztalható anyagban nem találunk még utalást sem arra nézve, hogy a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. valamely üzemében sztrájk lett volna. A számos helyi és országos vonatkozású adatot tartalmazó levelezésből az alábbi csoportosítás szerint aknáztuk ki a munka- és életkörülményekre vonatkozókat : 1. A munkásokra és életkörülményeikre vonatkozó általános jellegű adatok. 2. Az egyes munkás, szegődményes, alkalmazott és tisztviselő kategóriák munkakörülményeire és életmódjára vonatkozó adatok. 3. Az áruellátás (élelem, ital, textiliák, ruházat, tüzelő). 4. A lakáskörülmények és a kolónia. 5. Az egészségügyi ellátás (kórház, orvosi rendelés). 6. Nyugdíjasok. 7. Az iskolai oktatás. 8. A szórakozás és a sport. A fenti nyolc fejezeten belül, ahol szükség volt, még alcsoportokba is beosztottuk mondanivalónkat. A munkásokra és munkakörülményeikre vonatkozó általános jellegű adatok A munkások életkörülményeit elsősorban a munkájuk ellenértéke fejében kapott bér nagysága befolyásolta. Zemlinszky 1873. november 10-i jelentése (I. 188