Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 20. (1974)

Szabó Béla: Jobbágyfelszabadítás és honvédelem összefüggései Nógrád megyében, 1848–49-ben

volt; marhahúst évente csak egyszer evett, búcsú napján és juh, disznó és ba­romfi is csak ritkán került a levesbe, vagy a káposztába. 163 1849. április 27-én tartotta az első ülését az új megyei választmány, Repetzky Ferenc teljhatalmú kormánybiztos elnöklésével. A választmányi ülések székhe­lyét átmenetileg Losoncra tették iá. A megye új vezetőségének első intézkedése az újoncjutalék kiállítására vonatkozik. Az újoncozás alkalmával megmutatkozó határozottságot a megyei rendelet következő kitételei is bizonyítják: „ ... a tiszt­viselők ne esmérjenek előlegesebb munkát... a toborzásra rövid idő tűzessék ki... ennek múltával a sorshúzás a törvény hatalmával is eszközöltessék... a végrehajtásért a tisztviselők, a hiánynak saját költségükre történő kiállításá­val tétetnek felelőssé... "Az eredmény nem maradt el: május végére a megye a reá eső 757 újoncot kiállította. 164 Gondot fordítottak a lakosság felvilágosítására, meggyőzésére is. Kossuth La­jos kormányzónak^ a magyar nemzeti függetlenségi nyilatkozatát közlő díszes nyomtatványát a megye minden községébe megküldték. Arról is intézkedtek, hogy a függetlenségi nyilatkozatot a templomok szószékeiről ismertessék és ma­gyarázzák meg a népnek. Ugyancsak a lelkesedést óhajtották fokozni a losonci, úgynevezett függetlenségi ünneppel. A megye választmányán, tisztikarán túl­menően a községek vezetői, jegyzők, papok és bírók, továbbá minden faluból legalább öten voltak jelen. A május 22-i losonci népgyűlésen Fráter Pál ismer­tette a függetlenségi nyilatkozat eszméit, majd a különböző hitfelekezet lelké­szei magyar és szlovák nyelven fűztek magyarázatot a nyilatkozathoz. A nép­gyűlés rendjét az újra fegyverbe állt nemzetőrség biztosította, a várost kivilá­gították felvirágozták, és az ünnepeit, az öröm, hála napjává tették. 10 * A cári orosz beavatkozás előre vetítette a közeli véget. Júniusban az északról fenyegető veszély kivédésére egyre erőteljesebb védelmi intézkedések váltak szükségessé. Ebben az időszakban kapott jelentősebb szerepet a nógrádi véd­sereg. A védsereget Repetczky Ferenc kormánybiztos áprilisban hozta létre, nógrádi guerillákból, önként jelentkezőkből. A nógrádi védsereg pontos lét­számát nem lehet ma már megállapítani, valószínű azonban, hogy létszámuk nem sokkal haladta meg a 400 főt. Erre lehet következtetni abból a zsoldfizetési jegyzékből, mely szerint 1849 június elsején áprilisi, májusi járandóság címén 347 védnek fizettek ki foglalódíjként, csizmapénzt, szűrpénzt és kalappénzt. E nyugtából mindjárt a sereg tagjai ruházatát is rekonstruálni lehet, mely nyil­vánvalóan polgári ruha volt; szűr, csizma, kalap. 166 A losonci védek száma, 1849 júniusában 311 fő volt. Ebből 281 közvéd, 20 ti­zedes, 7 őrmester, 2 hadnagy és 1 főhadnagy. A védsereghez tartozók zsoldja nagyjából a honvédek zsoldjával volt azonos. A főhadnagy 80 forint 24 karjcár, a hadnagy 75 forint 24 krajcár, havi zsoldot kapott, a közvitézek napi zsoldja 8 krajcár volt. 167 A nógrádi védsereg a teljhatalmú kormánybiztos belső rendfenntartó, katonai erejeként tevékenykedett. A jelentősebb kormánybiztosi intézkedések végre­hajtását a védsereg tagjaira bízták, illetve ők szolgáltatták a végrehajtáshoz szükséges katonai erőt. A védsereg tagjai tartóztatták le azokat, akik ellen a kormánybiztos hazaárulás címen vádat emelt, ök adták a karhatalmi erőt az újoncozás, és a legfontosabb intézkedések végrehajtásához. Ugyanakkor azon­ban mint tényleges katonai erő is szerepet játszott — elsősorban a megye te­rületén belül a későbbiekben kibontakozó küzdelem során. 1849 júniusára már nemcsak a cári orosz beavatkozás híre jutott el a me­gyébe, hanem megsokasodtak a túlerő betörésével kapcsolatos tényleges jelek 177

Next

/
Thumbnails
Contents